“Román állampolgár vagyok, vagyis román” – mondta Klaus Iohannis arra a kérdésre, hogy németnek vagy románnak tekinti magát, hozzátéve, hogy a német származású erdélyi szászok népcsoportjához tartozik, és ezt soha nem rejtette véka alá.
Ugyanakkor “most, megválasztott román államfőként nagyon románnak érzem magam” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy németsége a német nyelvhez és kultúrához köti, nem pedig Németországhoz.
Az elnökválasztási kampányban a vetélytársáról, Victor Ponta miniszterelnökről megfogalmazott éles bírálatával kapcsolatban elmondta, nem akarta, hogy a küzdelem “hangneme lefelé csússzon”, és valójában ő volt az, aki állandó támadásoknak volt kitéve. A választás nyomán kialakult új helyzetben viszont “Románia érdekében beszélnünk kell egymással és együtt kell működnünk”, “akkor is, ha nem lehet abból kiindulni, hogy barátok leszünk” – mondta Klaus Iohannis, aki a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjeként nyerte meg az államfőválasztást.
Programjáról szólva kiemelte: “olyan elnök akarok lenni, aki ugyan integrál és összehozza az embereket, de egyben határozott döntőbíró”. A korrupció elleni, “már jól működő” küzdelem a prioritási lista elején szerepel, éppen úgy, mint a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra – sorolta a megválasztott elnök.
Hozzátette: a többség támogatásának megszerzésére képes és a pártok közötti választóvonalakon átívelő “tartós” politikára van szükség, “különben jön a következő kormány és mindent visszacsinál”.
Külpolitikai elképzeléseit vázolva Klaus Iohannis hangsúlyozta: “azt akarom, hogy Románia ne csupán a nyugati közösség tagja maradjon, hanem a jövőben nagyobb szerepet játsszon a térségben”. “Románia fontos stabilitási tényezővé válhat” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy egyesek az “anti-Orbánt” látják benne, kijelentette: “soha nem láttam magamban egy anti-akármit”, és az ilyen elvárásoknak, várakozásoknak nem lesz hatásuk a román-magyar kapcsolatokra. Hangsúlyozta: “biztos vagyok abban, hogy jó viszonyt tudok kialakítani Orbán Viktorral”. A két uniós tagországot összekötő, közös ügyek többségben vannak az egymástól elválasztó dolgokkal szemben – tette hozzá.
Vezetéknevének írásáról az 55 éves politikus azt mondta, hogy családja mindig is J-vel írta a família nevét, de amikor születése után anyakönyvezték, az illetékes hivatalnok megtagadta, hogy J-vel jegyezze be vezetéknevét, és helyette I-t írt, ezen az írásmódon pedig aztán nem változtatott.
(MTI)