Iohannis ezzel kizárta annak lehetőségét, hogy a decemberi parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea miniszterelnök lehessen, őt ugyanis áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Az államfő kijelentése a PSD-vel koalícióra készülő szabadelvű ALDE elnökének, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnöknek újbóli kormányfői kinevezését is kizárta, őt viszont bűnpártolás és hamis tanúzás gyanújával állította bíróság elé júliusban a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Iohannis az új országprojekt kidolgozásával megbízott elnöki bizottság alakuló ülése után fejtette ki álláspontját újságírók előtt az ország rövidés hosszú távú jövőjéről. A decemberi parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: olyan politikusnak fog kormányalakítási megbízást adni, aki meg tudja szerezni beiktatásához a parlament támogatását, de kizárta, hogy olyan miniszterelnököt jelöljön, aki nem felel meg a feddhetetlenségi elvárásoknak.
Iohannis feltételei alapján többek között Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő, illetve az ő politikai ellenfele, Traian Basescu volt államfő sem remélhet kormányfői megbízást.
Liviu Dragnea alkotmánysértőnek nevezte az államfő kijelentését. Szerinte egy PSD-győzelem esetén Iohannis nem veheti semmibe a választói akaratot, ugyanakkor elzárkózott attól, hogy az újságíróknak elárulja, kit javasol a PSD miniszterelnöknek. A szociáldemokrata pártelnök szerint Iohannis az alkotmányt megsértve beavatkozott a választási kampányba volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) oldalán, és az a célja, hogy a – pártfüggetlen – Dacian Ciolos kormányfőt egy PNL-kormány élén megtartsa a miniszterelnöki tisztségben.
Dragnea a maga részéről kizárta, hogy a PSD-ALDE koalíció Ciolost javasolja vagy megszavazza kormányfőnek.
A román alkotmány tág mozgásteret biztosít az államfőnek a miniszterelnök-jelölt személyét illetően: a választásokon győztes párt javaslatát csak akkor kell figyelembe vennie, ha az abszolút többséget szerez. Az alaptörvény szerint az elnök a parlamenti mandátumok több mint felét megszerző párttal vagy – amennyiben egyiknek sincs abszolút többsége – a parlamenti pártokkal konzultálva jelöl miniszterelnököt, akinek ahhoz, hogy beiktassák, meg kell szereznie a parlament támogatását.
(MTI)