Az elnöki háborús felhatalmazási határozati javaslat értelmében elképzelhető lenne az amerikai erők “korlátozott” alkalmazása az IÁ, valamit az ahhoz “kapcsolódó személyek vagy erők” ellen, de kizárnák bevetésüket “elhúzódó támadó szárazföldi harcokban”. A dokumentum nem nevezett meg földrajzi határokat.

Obama egyúttal kérte a törvényhozástól az iraki háború 2002-ben történt engedélyezésének visszavonását is, de az elnöki javaslat egyúttal helyben hagyatná a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, az al-Kaida és társszervezetei elleni harcra vonatkozó felhatalmazást.

Az elnök által beterjesztett határozati javaslathoz csatolt levél szerint az IÁ “súlyos fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra és közel-keleti szövetségeseire, s az a régión túl amerikai területre is kiterjed. A dokumentum elítélte az IÁ erőszakcselekményeit, a tömeges gyilkosságokat, és kitér négy amerikai túsz, James Foley, Steven Sotloff, Abdul-Rahman Peter Kassig és Kayla Mueller halálára, amelyért a terrorszervezetet tette felelőssé.

Az IÁ elleni amerikai légicsapások már tavaly augusztusban megkezdődtek, de az amerikai kormány az elmúlt hónapokban többször is kifejezésre juttatta álláspontját, miszerint a katonai erő alkalmazására való kongresszusi felhatalmazás a szövetségesek és az ellenségek számára is fontos üzenet lenne.

Barack Obama a Fehér Házban kamerák előtt kijelentette, hogy az IÁ elleni koalíció “támadásban van”, és eddig mintegy kétezer légicsapást mért a terrorszervezetre, amely a szavai szerint “veszíteni fog”. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy nem egy újabb, az irakihoz vagy az afganisztánihoz hasonló háborúhoz kér felhatalmazást. Mint mondta, az iraki erőket és a szíriai felkelőket kiképző katonák bázisokon fognak szolgálni.

Az elnök egyúttal rugalmasságot kért, hogy előre nem látott helyzet esetén különleges egységeket vethessen be.

A kongresszus részéről az első reagálások szkeptikusok voltak. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke Obama kérését szerdai sajtótájékoztatóján egy törvényhozási folyamat elejének nevezte és kijelentette: arra számít, hogy a kongresszus módosítani fog a határozati javaslat szövegén.

Boehner egy korábbi sajtóközleményében annak fontosságát hangoztatta, hogy a katonai parancsnokoknak meg kell adni a sikerhez szükséges rugalmasság lehetőségét és a felhatalmazást, egyúttal azt állítva, hogy az elnök kérése nem felel meg ennek a követelménynek. A házelnök ugyanakkor szerdán újságírók előtt kitért az elől, hogy részletezze kifogásait.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője Boehnerhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy az elnök kérését komoly megfontolás tárgyává kell tenni. Megfigyelők szerint az amerikai szárazföldi erők bevetésének ügye éles vitákat gerjeszt majd a kongresszusban. Miközben több republikánus törvényhozó támogatná ezt a megoldást, az újabb közel-keleti háborúba való belebonyolódástól ódzkodó demokraták körében sok az ellenzője.

Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője közleményében tartózkodott attól, hogy támogassa Obama elnök javaslatát, és úgy vélte, a kongresszusnak megfontoltan és gyorsan “szűkre szabott” törvényt kellelfogadnia az IÁ elleni harc ügyében.
(MTI)