Az újsághoz eljutott határozati javaslat, amelyet a megbeszélésen várhatóan elfogadnak, élesen elítéli a ciszjordániai izraeli terjeszkedést és felszólítja Izraelt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi demográfiai helyzet megváltoztatásától. A jövő szerdára összehívott konferenciára a negyedik genfi egyezményt elfogadó 188 országot hívták meg, de Izrael mellett az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is bejelentette bojkottját.
A svájci hatóságok viszonylag rövid, háromórás nagyköveti szintű megbeszélést terveznek a média jelenléte nélkül, s annak végén várhatóan a régebbi változatokhoz képest enyhített kommünikét adnak ki, amely nem tartalmaz konkrét lépéseket, köztük a genfi egyezmény betartásának nemzetközi megfigyelését az 1967-ben elfoglalt területeken, csak bírálatával fokozza a telepek építése miatt Izraelre nehezedő nyomást.
A határozat várhatóan azt is kijelenti, hogy a Ciszjordánia mentén nem az 1967-es határvonalakon felhúzott elválasztó fal és a Gázai övezet zárlata ellentétes a nemzetközi törvényekkel.
A jeruzsálemi külügyminisztérium képviselője csütörtökön keményen bírálta Svájcot az összejövetel megszervezéséért, Emánuel Nahsón szóvivő azt mondta, hogy Jeruzsálem a bojkott mellett megvizsgálja jövendő együttműködését is Svájccal. „Svájc az egyezmény politikaivá tételének irányzatát segíti. Ez politikai lépés, amelynek egyetlen célja Izrael támadása az egyezmény alapján, s a találkozó politikailag elfogult” – hangoztatta a szóvivő.
Az 1949-ben létrejött negyedik genfi egyezmény a civil lakosság védelmét szabályozza háborús övezetekben és megszállás alatti területeken, s tiltja a harcokban nem érintett emberek elleni támadásokat. Hosszan tartó megszállás esetén, mint például Ciszjordániában, az ott élők emberi jogainak és vagyonának tiszteletben tartására kötelezi a megszállókat, akiknek biztosítaniuk kell az ott élők hétköznapi életvitelét.
Izrael aláírta az egyezményt, és a kormány jóváhagyta azt, de a kneszet nem hozott törvényt a beiktatására. Jeruzsálem szerint az nem vonatkozik Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre, mert azok nem „megszállt”, hanem „vitatott” területek. Eddig négy alkalommal próbálták összehívatni Izrael elleni határozatokhoz a genfi egyezményt aláíró országokat, legutóbb 2009-ben a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet elleni, Öntött Ólom fedőnevű hadművelet után, de akkor a svájci külügyminisztérium úgy vélte, nem rendelkeznek elegendő nemzetközi támogatással a lépéshez.
2001-ben, a második intifáda kitörése után rendeztek már egy hasonló összejövetelt, Izrael és az Egyesült Államok azt is bojkottálta.
(MTI)