Macierewicz erről a döntésről a hadiállapot bevezetésének keddi évfordulója alkalmából tartott sajtóértekezletén számolt be, bejelentve, hogy tárcája jogi lépéseket kezdeményezett a két néhai lengyel kommunista pártállami vezető posztumusz lefokozására. “A saját nemzetük ellen elkövetett fegyveres fellépésért felelős bűnösök nem érdemelték meg, hogy ezeket a katonai rendfokozatokat viseljék” – jelentette ki a miniszter.
Az 1981. december 13-án hajnalban az akkori lengyel kommunista miniszterelnök, Wojciech Jaruzelski tábornok által kihirdetett, 1982. december 31-én felfüggesztett hadiállapot több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járt. A halálos áldozatok számát máig nem sikerült pontosan megállapítani, egyes források 56, mások több mint száz kioltott emberi életről beszélnek.
A hadiállapot bevezetését az 1948-tól hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága hagyta jóvá, az előkészületeket Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek szovjet főparancsnoka felügyelte. Jaruzelski a hadiállapot tervein a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom megalakulása óta dolgozott, s december elején Kulikovtól hangsúlyozottan kérte a Varsói Szerződés katonai támogatását a hadiállapot bevezetéséhez. Kulikov nem zárta ki a beavatkozást, de aláhúzta: “először a saját lehetőségekből kell meríteni”. Az egykori szocialista blokk országainak katonai szövetsége végül nem vetette be fegyveres erőit.
A hadiállapot során elkövetett bűntettek miatt a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészi osztálya által indított eljárásokban a lengyel bíróságok eddig öt embert ítéltek el másféltől három évig terjedő, letöltendő börtönbüntetésre, néhányat pedig felfüggesztett szabadságveszésre. Az összesen 136 vádlott többségét ártatlannak minősítették, illetve elévülés, amnesztia vagy az illető halála miatt megsemmisítették az eljárásokat.
Az 1981-ben a belügyminiszteri posztot betöltő Czeslaw Kiszczak elleni per több menetben zajlott, a tábornok rossz egészségi állapotára hivatkozva késleltette a tárgyalásokat. 2015 júniusában a fellebbviteli bíróság megerősített egy korábbi, ellene hozott, kétévi felfüggesztett szabadságvesztéssel járó ítéletet. Kiszczak 2015 novemberében hunyt el.
Kiszczak közeli munkatársa, Jaruzelski 2007-ben elindított perét 2011-ben szintén a tábornok egészségi állapota miatt függesztették fel. Mindazonáltal 2012-ben a varsói bíróság kimondta: a hadiállapotot az általa irányított egyik titkos bűnszövetkezet tagjai vezették be törvénytelenül, azzal a szándékkal, hogy a Szolidaritás független szakszervezetet felszámolják és megőrizzék a kommunista rendszert, ezen belül pedig saját hatalmi pozíciójukat.
Jaruzelskit, aki az 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon kötött kompromisszum értelmében 1989-1990-ben lengyel elnök volt, 2014-ben katonai tiszteletadással temették el a varsói Powazki nemzeti sírkertben.
(MTI)