A Fidesz látszatintézkedéseinek levét issza a debreceni polgár – jelentették ki mai sajtótájékoztatójukon a Jobbik képviselői, Ágoston Tibor és Kőszeghy Csanád Ábel, akik szerint „a felújításra szoruló közművek elhanyagolása nemcsak az önkormányzat, hanem a kormány felelőssége is”.

Ágoston Tibor és Kőszeghy Csanád Ábel

Ágoston Tibor és Kőszeghy Csanád Ábel

Ágoston Tibor úgy véli: az esztelenség és gyarlóság következménye az, amit a napokban a Csapó utcai csőtöréseknek köszönhetően átélhetett a debreceni polgár. Így magyarázta: a kormány rezsicsökkentő lépései kezdenek visszaköszönni, hiszen nem lehet nyereségük az önkormányzati cégeknek, így azok felélik tartalékaikat, illetve a karbantartások elhalasztásával próbálják átvészelni pénztelenségüket. A képviselő szerint „a városvezetés politikai döntéseivel kellemetlen és kínos helyzetbe sodorta saját cégeit, mégpedig azzal, hogy a szemfényvesztő látványberuházásokat erőltetve, a polgárok szavazataira koncentrálva óriási mulasztásokat követ el”.

A látványosságra ugyan adtak, a földben lévő közműveket hagyták lerohadni – hangsúlyozta, majd rámutatott: csak akkor végeztek fejlesztést, ha az uniós keretből finanszírozható volt, míg önerős közműfejlesztés a város méreteit tekintve elenyésző mértékben valósult csak meg, szinte kizárólag hibaelhárítás, illetve elkerülhetetlen esetben. Kitért rá: miközben a város vezetése folyamatosan azt nyilatkozza, hogy minden rendben van, cégeink jól végzik a dolgukat, még terjeszkedésekre is jut pénz, mára kiderült, hogy  közműveinket tekintve katasztrofális állapotok uralkodnak.

A képviselő nehezményezte továbbá, hogy az időszakos patkányirtások a város területének minimális részén történtek meg az elmúlt időszakban, szerinte „akár ezek elmaradása is szerepet játszhat a közművek egyre gyakoribb meghibásodásában”. A kiömlő vízmennyiség ráadásul tovább mossa a felpuhult és üreges talajt, ezzel ismét előkészítve az újabb csőtörést – tette hozzá.

Majd a következő, a városvezetésnek címzett kérdéseket tette föl: A rendszer  fertőtlenítése megtörtént-e? Kerülhetett-e bármilyen szennyeződés a nyitottá vált vízhálózatba? Debrecen melyik területén van a legrégebbi csőrendszer, és annak cseréjét mikorra tervezik? Hol számíthatunk még esetleg a Csapó utcai esethez hasonlóra? Rendelkezik-e a Vízmű Zrt. közműcserékre vonatkozó ütemtervvel? Ha igen, hol tartanak annak elvégzésével? Ki a felelőse ezeknek a munkáknak?

Kőszeghy Csanád Ábel a problémák hátterét világította meg: a fővárosival ellentétben a vidéki tömegközlekedésre – így a debrecenire is -, alig marad keret, és mindeközben olyan látványberuházásokat építenek, mint például a felcsúti kisvasút. Ennek következtében a debreceni önkormányzat a vagyonkezelő cégeinek teljes nyereségét  a DKV-ra költi, ezért sincs pénz évek óta korszerűsítésre  – húzta alá. Hozzáfűzte: vérlázító hogy amíg ilyen komoly problémákkal kell szembenézni, addig az MNB titokban milliárdokat költ olyan szükségtelen beruházásokra, mint a 32 milliós zongora, vagy a 160 millió forintos szőnyeg.

A képviselő felhívta a figyelmet: a Csapó utca két hete le van zárva, mindenki érezheti, hogy a belvárosban szinte lehetetlen autóval közlekedni, sőt, a buszok és trolik is kerülő úton járnak. Majd a debreceni városfejlesztési koncepcióra hivatkozva így nyilatkozott: a 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasza a várost már részben elkerülő útszakaszok ellenére is óriási terhelésnek van kitéve. Ennek kapcsán azt a kérdést tette föl: ha a Csapó utca lezárása ilyen közlekedési nehézségeket okoz, akkor vajon mire számíthatunk, amikor a főpályaudvar építése miatt hamarosan akár több mint egy évre lezárják a 4-es főút Nagyállomás előtti szakaszát?

A Jobbik frakcióvezetője azt is sérelmezte, hogy „még mindig nem lehet tudni, hogy milyen elkerülő utakon vezetik majd el a forgalmat”, ezzel kapcsolatban pedig a lakosság minél korábbi tájékoztatását kéri az illetékesektől.  Végül így zárta: talán érdemes lenne kipróbálni egy hétre, hogy milyen közlekedési káoszt okozhat a főút lezárása.

szebbjovo.hu