A Rongyos Gárda az első világháborút megjárt tisztekből és katonákból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból állt. Az önszerveződő fegyveres csoport 1919-ben a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták ellen küzdött, 1939-ben pedig Felvidéken és Kárpátalján harcolt. A Jobbik és a Magyar Nemzeti Gárda együtt emlékezett a hősökre.

A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt tisztekből és katonákból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból. Az önszerveződő fegyveres csoport 1919-ben, a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták ellen harcolt, célja a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt.

Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16 közötti soproni népszavazás megtartásához. A felkelésükhöz mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott Durics Hilmi Huszein vezetése alatt.

1938-ban az első bécsi döntést megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer önkéntes szivárgott át a Felvidékre, hogy nyomást gyakoroljanak a Jozef Tiso vezette újdonsült német bábállamra az első Szlovák Köztársaságra. A gárdisták a harci cselekmények után Lengyelországba mentek át.

A Rongyos Gárda tagjai döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6-án Munkácsot ért támadás visszaverésében. A gárda, a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával verte vissza a Kárpátalján állomásozó csehszlovák haderő páncélosokkal fedezésével indított támadását.

Murányi Levente a Jobbik országgyűlési képviselője a Rongyos Gárdára emlékezve közölte, az I. világháborút Magyarország úgy vesztette el, hogy nem volt magyar honvéd a területén. Amikor pedig ezek a katonák hazajöttek, egy tönkretett hazát találtak, amelyet országrontó Szamuely Tiborok és Kun Bélák vezettek. Elsőként ellenük szerveződött össze a gárda, később a Felvidéken harcoltak, Kárpátalján pedig a magyar fennhatóságáért küzdöttek. Murányi Levente kijelentette, mostanság elferdített történelemoktatásunk eredményeként többen ismeri Károlyi Mihály „munkásságát”, mint a Rongyos Gárda hősies kiállását.

Novák Előd a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője a megemlékezésen közölte a Jobbik továbbra is feladatának tekinti, hogy jeles és valós történelmi eseményeinket a kommunista, szocialista és liberális rezsimek rombolása, aknamunkája után ismét mindenki megismerhesse, arra emlékezhessen. A Jobbik politikusa elmondta, ennek első eredménye a Nemzeti Összetartozás Napja, amellyel a gyalázatos trianoni békediktátumra emlékezünk. A Jobbiknak köszönhetően a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ezáltal foglalta az Országgyűlés az emléknapot törvénybe. Mint mondta a dicsőséges pozsonyi csatáról, vagy a Rongyos Gárdáról is meg kell emlékeznie minden magyar embernek, ugyanis ezek az események, hősi tettek erősítik a nemzeti öntudatot.

Ináncsi József a Magyar Nemzeti Gárda országos vezetője párhuzamot vont a Rongyos Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda nemzetért történő kiállása között. A megemlékezésen felolvasták egy bajtársuk Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt levelét, amelyben a gárdista fájdalommal értékeli és értetlenségét fejezi ki a Magyar Nemzeti Gárda állami üldöztetése miatt.

barikad.hu