A Jobbik képviselőjeként szeptember 13-án etnobiznisz miatt büntetőfeljelentést tettem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon Orgona Győző, Rusznyák Dezső és Kálló Gábor román, illetve ruszin kisebbségi önkormányzati jelöltek esetében, mivel mindannyian bizonyíthatóan cigány származásúak, korábban a szalonnai cigány kisebbségi önkormányzat munkájában is részt vettek, sőt 2002-ben horvát kisebbség tagjaiként szerepeltek. Hétfőn kaptam kézhez az értesítését, amely szerint a rendőrség magánokirat-hamisítás ügyében elrendelte a nyomozást.

A döntést precedensértékű, komoly áttörés az etnobiznisz elleni küzdelemben. Húsz hasonló, konkrét esetet derítettünk fel. Kilenc személy ellen a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége már tett feljelentést, a többi tizenegy esetben mi magunk fogunk hasonlóan eljárni. Ha bárkinek tudomása van a településén ehhez hasonló csalásról, névtelenül is értesíthet minket, ha megalapozott a gyanú, további feljelentéseket teszünk.

Azonban az etnobiznisz ellen elsősorban nem a büntetés a megoldás, hanem olyan jogi környezet megteremtése, amely eleve kizárja, de legalábbis jelentősen megnehezíti a választási visszaéléseket. Ezzel kapcsolatban a Jobbiknak három konkrét javaslata van.

1) Az Országos Választási Iroda honlapján jelenleg is elérhetőek és kereshetőek a korábbi kisebbségi önkormányzati választásokon szereplői. A jelöltnek nyilvántartásba vétele előtt nyilatkoznia kell arról, hogy korábban más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője nem volt. Ha a jelölteket egy választásonként frissülő, könnyen lekérdezhető adatbázisban foglalnák össze, elkerülhetőek lennének a jövőbeni visszaélések. Az adatbázis kezelésére és ellenőrzésére a helyi választási iroda vezetője lenne jogosult, aki visszaélés esetén megtagadhatná a jelölt nyilvántartásba vételét.

2) A Jobbik tiszteletben tartja a szabad identitásválasztás jogát, amely magában foglalja az esetleges többes kisebbségi identitást is. Az azonban elfogadhatatlan, hogy valaki tetszőlegesen változtatja identitását, ezért mi a kisebbségi névjegyzékbe való feliratkozást nem frissítenénk négyévente, hanem a következő választástól kezdve véglegessé tennénk. Mivel a jelöltek már most is csak egy kisebbség színeiben indulhatnak (passzív választójog), a Jobbik a kisebbségi önkormányzatok megválasztásához való szavazati jogot (aktív választójog) is egy személy számára csak egy kisebbség esetében biztosítaná. Azaz a választópolgár szabadon eldönthetné, hogy melyik kisebbség közéletében szeretne akár jelöltként, akár választóként részt venni, de később ezen már nem változtathatna.

3) A Jobbik a kisebbségi önkormányzatok finanszírozását is átalakítaná. Jelenleg nagy csábító ereje van a 600.000 forintot is meghaladó összegű normatív támogatásnak, amelynek érdekében semmit sem kell tenni, csak megnyerni legalább 30 ember jelölését és magát a választást. Mi ezt a normatívát a feladatalapú támogatások javára jelentősen, legfeljebb 200-250.000 Ft-ra csökkentenénk. A megnövekedett összegű, feladatalapú pályázatoknak ugyanakkor egyszerűeknek, könnyen kitölthetőeknek, a pénz felhasználásának pedig jól ellenőrizhetőnek kell lenniük. Ezen új pályázati rendszer részletes kidolgozása során döntő szót kell biztosítani a kisebbségi önkormányzatok országos szervezeteinek.

Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének vezetője