Nehéz helyzetbe került a Nemzet lelkiismeretének is joggal tartott Magyar Gárda mert külső ellenségeinek nem sikerült megsemmisítenie eddig, példátlanul sikeres és megalapozott, a külső körülmények nyomása miatti összetartása okán. Most a belső ellenétek munkálkodnak és a döntő többségében hiteles tisztességes tagjai úgy látom értetlenül állnak az utóbbi hetek, hónapok fejleményei előtt. Tombol az alulinformáltság a sértett önérzet és ez sajnos az eróziót segíti elő kézzelfogható információk híján.

Csak a közösségi együttlétek és most egymással nem mindenben egyetértő egyének, csoportok folyamatos együttgondolkodása, egyeztetése mentheti át jobb időkre a Gárda lényegét. A külső ellenségnek, mert csak ilyenek vannak, nem szabad örömet szerezni a Gárda esetleges további osztódásával, darabokra hullásával.

A jól ismert tények következtében a Magyar Gárdából kivált ”őrzők” okkal kapitány nélkül maradt sorsának alakulása jól mutatja, hogyan válik okafogyottá politikailag és teljes szélcsenddé még egy korábban jól működő közösség hiteles és mindenki által támogatott vezető és reális politikai célok nélkül!

A Gárda ellen indított politikai koncepciós perben tetten érhetően kitűnt a korábban minden szempontból alkalmasnak hitt kapitány alkalmatlansága visszamenőleges hatállyal, ez a tény meg is határozta a Gárdából kapitányuk vezetésével kivált „őrzők” politikai sorsát.

Jól ismerem és nagyra becsülöm a politikai kényszerből időlegesen átalakult és valóban legitim módon megválasztott Magyar Nemzeti Gárda kapitányát. Tisztességes, Hazánk, Nemzetünk iránti elkötelezettsége a Gárda lényegének értése és féltése bölcsessége mind mind alkalmassá teszi az őt megválasztók helyes döntésének visszaigazolására.

Egy lényeges dolog szól csak mellette vagy ellene a későbbiek folyamán. Annak a politikai belátása, hogy a Gárdát létrehozó egyesületnek, háttérben egy kényszerűségből párttá váló mozgalommal, a Jobbikkal, különleges előjogaik vannak az együttműködés szempontjából, mely előjog ok és nem következmény!

Még a Jobbikkal a hátában is a Gárda végtelenül kiszolgáltatott acsarkodó ellenségeivel szemben, ez jól látható a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsának egy évvel ezelőtt hozott, a joggal és igazságossággal szembe haladó határozatával.

Tetten érhető a korábbi gyurcsányista-draskovics féle Gárda elleni folyamatos terrorhadjárat orbánék belügyére, a pintérizmus Gárda elleni fellépései folytatásával, a korábbi hatalomnak behódoló és most a narancsos fülkeforradalmárokhoz illeszkedni igyekvő alakuló diktatúra átgyúrt intézmény rendszere a maga „új” rendőrségével, bebetonozott ügyészségével és az új politikai karmestereknek megfelelni igyekvő bíróival.

Ez máris jól látható a jelenleg is börtöneikben sínylődő politikai foglyok ügyének pofátlan, a jogot és az igazságot is lábbal tipró bírói kezelésével, mely még a szent Karácsonyt sem veszi figyelembe a családellenességével, miközben a köztörvényes maffiózókat kiengedi a dutyiból, tipikusan újraalkalmazva a politikai kettős mércét

Amikor a Gárda álmot megvalósító és a Gárdát létrehozó Jobbik elnöke a politikai helyzet felismerésével és helyes alkalmazásával úgy döntött, hogy mást tüntet ki bizalmával a Gárdát vezető új kapitány kiválasztásával és ehhez a döntéséhez megkapta azt a szükséges legitimitást a Gárda megyei vezetőitől, ami nélkül nem lehetett volna eséllyel mindenki által elfogadott kapitányt választani, akkor hitem szerint nem a Magyar Nemzeti Gárda és megválasztott vezetője ellen, hanem a Magyar Gárda eszmény mellett döntött helyesen!

Egy bölcs, vezető politikusnak elemi kötelessége az előrelátás képességével rendelkezni, eddigi politikai sikerei erre predesztinálják, nyilvánvaló tévedéseivel együtt, melyek azon útkeresésből adódnak, hogy egy Nemzetben-Hazában gondolkodó pártként küzdő mozgalomnak egy számára eddig nem általa meghatározott politikai közegben kötelessége helyt állni a Nemzet érdekében.

A döntés meghozatala közben természetesen látszólag sérülhetnek érdekek, sérülhetnek igazságok, lehet felhozni ezzel szemben haladó érvek, sérelmek tucatját, egy dolog azonban nem kétséges:annak a politikai ténynek a birtokban léte, mellyel előjogával és teljes felelőségének súlyával a Gárdát létrehozó és vele szimbiózisban élő Jobbik mozgalom vezetőjének a Gárda mindenkori önállóságát nem megkérdőjelezve, meg kellett hoznia döntését.

A Magyar Nemzeti Gárda melyhez hűségemet reményeim szerint nem kell sokadszorra bizonygatnom, része tehát a Gárda gondolatnak, mint leendő és kiépítendő nemzeti alapintézménynek.

A Gárda intézmény rendszere megbonthatatlanul egységes egész és alapszabályzatában lefektetett és a Szent Koronánkra tett esküvel megerősített módon kell betöltenie történelmi küldetését a Gárdát megálmodók szerint a Nemzet üdvére.

Adjon az Isten a Gárda tagjainak, vezetőinek olyan bölcs előrelátást feltételező tartós együttműködési képességet, ami kisegítheti a bajból, mert a Gárda továbbra is a Nemzet lelkiismerete kell hogy maradjon!

Politikai háttér nélkül a Gárda egyre védtelenebbé válhat csahos ellenségei örömére, más szóval tudomásul kell vennünk, hogy a valóban önálló Gárda nem létezhet a Jobbik háttér támogatása nélkül, mint ahogy a Jobbik is elsüllyedhet a politika mocsarában a Gárda további hathatós támogatása és szeretete nélkül.

Választói többek között a kettőjük egészséges politikai kapcsolatára mondtak igent tavasszal!

Adjon az Isten Szebb Jövőt!

Reiner Péter,
a Gárda pártoló tagja