2011. július 5-én ülést tartott az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága: meghallgatták Pintér Sándor belügyminisztert az elmúlt egy évben végzett munkájáról és Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt az Európai Roma Stratégiából adódó feladatokkal kapcsolatban. A meghallgatáson mind a négy parlamenti párt képviseltette magát. A Jobbikot dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva Gyula országgyűlési képviselők képviselték.

Pintér azzal kezdte beszédét, hogy hangsúlyozta, nagyon nehéz helyzetben vette át a tárcát, az átalakítást pedig gátolta az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa. Ennek ellenére a miniszter úgy gondolja sikerült megerősíteni a rendőri jelenlétet a kistérségeken, javítottak a közbiztonság helyzetén, erősítették a közrendet, büszkén mesélt a Terrorelhárítási Központ létrehozásáról is, hangsúlyozta a cigányszervezetekkel való együttműködést, elmondta, hogy az előítéletek leküzdésén is dolgoztak, és természetesen beszámolt a polgárőr törvényről és a szélsőségek visszaszorításáról is, de nem felejtette el Gyöngyöspatát sem megemlíteni.

A bizottság tagjai közül a legtöbben a rendőrség állapotáról, a korkedvezményes nyugdíjakról, a börtönök helyzetéről az új közmunkaprogramról és a 2006-os őszi eseményekről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás arra a kérdésére, hogy a belügyminiszter tett-e valamit annak érdekében, hogy felelősségre vonják a rendőri vezetőket a 2006-os események miatt, valamint a frissen benyújtott kárigényekkel kapcsolatban, Pintér azt válaszolta, hogy akik perben álltak a bírósággal azok megkapták a kártérítéseket, és hogy akik még elévülési időn belül jelentkeznek azok kárigényét rendezni fogják, függetlenül attól, hogy a speciális kárrendezési bizottság már befejezte tavaly év végével a munkáját. A felelősök megállapítása pedig még folyamatban van és jelen pillanatban, egyetlen, akkor vezető beosztást betöltő parancsnok sem dolgozik a rendőrség állományában. Hány nap a két hét kérdésre, szerinte, egy mindenki által érezhetően javuló közbiztonság a válasz.

Gyöngyöspatával kapcsolatban fel tett kérdésre, egy valóságot nem érintő választ adott. Álláspontja szerint a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet, nem az elégtelen rendőri működés okozta, hanem a megjelent polgárőrök és a mögöttük állók. Megjelenésükkel és tevékenységükkel lázították a helyieket. A belügyminisztert az sem zavarta, hogy folyamatosan a csúfosan leszerepelt Véderőt (Védegyletnek nevezve) összemossa a Szebb Jövőért Polgárőr szervezettel.

Pintér, Gaudi képviselő azon kérdésére, hogyan szándékoznak pótolni az így megszűnt, szervezetek által nyújtott védelmet a hatóságok nem mondott semmit, és nem szólt arról sem, hogy hány polgárőrszervezettel kötöttek megállapodást. Elismerte Gaudi-Nagy kérdésére, hogy nem volt megalapozott az az állítása, hogy Gyöngyöspatán csak 12 bűncselekmény történt idén a Szebb Jövősök megjelenéséig. Ezt annak hatására látta be, hogy Gaudi-Nagy felidézte: Morvai Krisztina tényfeltáró útján Gyöngyöspatán ennek többszörösét tárt fel a lakosság meghallgatása révén.

Zagyva György Gyula az idei homoszexuális felvonulás ellentüntetőivel szemben elkövetett rendőri jogsértésekről érdeklődött, a miniszter az eset kivizsgálását ígérte. Wittner Mária szerint pedig nem lenne szabad hagyni, hogy a homoszexuálisok a legtörténelmibb úton vonuljanak fel.

A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban hangsúlyozta: Európában sehol nem mennek ilyen korán nyugdíjba az emberek, mint nálunk. Úgy képzelik el a rendszert a jövőben, hogy aki megfelelő egészségi és fizikai állapotban van az teljes értékű rendőrként térhetne vissza, akinek az egészségi állapota kifogásolható, azt a könnyített állományba vennék fel. Pintér úgy gondolja eltelt a két hét és már mindenki érzi, hogy más a közbiztonság. A homoszexuális felvonulásról pedig csak annyit mondott, hogy a rendőrök csak a dolgukat tették. A rendőri vezetők úgy döntöttek elterelik a homoszexuális menetet, hogy elkerüljék az elmúlt évek “atrocitásait”.

Az ülésen Balog Zoltán, államtitkár is beszámolt az európai roma keretstratégiáról. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor és Farkas Flórián kötöttek egy megállapodást. Majd hangsúlyozta: a cigányokat felelőssé kell tenni saját sorsukért. Kiemelte, hogy nagyon fontos a tiszta beszéd. Álszent módon ekkor a jobbikos tagokon kívül az összes párt nagykoalícióba állt össze és egyhangúan dicsérték a stratégiát.

Gaudi- Nagy Tamás kifogásolta, hogy az államtitkár az utóbbi időben többször is negatív felhanggal említették a Jobbikot, mondván nem az a célja, hogy megoldja a problémát, hanem a feszültséget gerjessze. A nemzeti radikális képviselő kiemelte, hogy a cigányok felzárkóztatására szánt pénzek felhasználására a kormány kérjen garanciákat, hisz az eddig felhasznált mintegy százhúsz milliárd forint, semmilyen kimutatható eredményt nem hozott és a pénzeknek is nyoma veszett. Legyen felelőse a projekteknek és ugyanakkor kiemelte, hogy a cigányság részéről is szükséges megkövetelni az együttműködést, mert eddig az ő oldalukról csak az elvárások fogalmazódtak meg. Gaudi mint egy jól működő modellt említette Érpatakot, mint egy olyan települést ahol sikerült a cigányság tagjainak többségét bevonni a mindennapi munkába elfogadtatván velük, hogy a bűnöző életmód helyett sokkal jobb dolgozni és beilleszkedő-együttműködő életmódot élni.

Balog Zoltán válaszában méltatta a Jobbikot, azért mert nyíltan beszél a problémáról és igazat adott abban is, hogy garanciát kell kérni a cigányok felzárkóztatására szánt pénzek felhasználására, viszont úgy gondolja, hogy nem lehet általánosítani és cigánybűnözésről beszélni, mert többet árt mint használ. Ugyanakkor az államtitkár elismerően nyilatkozott Gaudi emberi jogi tevékenységéről és a különböző szervezeteken keresztül végzett jogvédő munkájáról. Mondandójában érdekességként lehet felhozni, a nemrégiben magyarországi látogatáson részt vett Muigai úr ENSZ rasszizmusügyi megbízottjának az ajánlását mely az etnikai alapú nyilvántartásokról szólt. Balog kijelentette, hogy ennek bevezetése sokban segítené a hatóságok tisztánlátását.

gaudi.jobbik.hu – szebbjovo.hu