Bár Orbán Viktor mindent megtesz, hogy lezárják a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal még a magyar elnökség ideje alatt, az EU külügyminisztereinek nyilatkozatai nem ezt mutatják. Franciaország és Hollandia újabb akadályokat gördítene a csatlakozás elé.

Az EU külügyminisztereinek hétfői, május 23-i találkozója után az egyes politikusok meglehetősen eltérő nyilatkozatokat tettek a horvát csatlakozást illetően, ezzel pedig erősen megkérdőjelezték, hogy sikerülhet-e lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, amely a magyar soros elnökség egyik kiemelt célja volt. Orbán Viktor mikor az elnökség első félidejét értékelte, kirohanást intézett a tagállamok ellen: úgy vélte, a tagállamok többsége nem támogatja az unió bővítését, és bár a magyar elnökség mindent megtesz, amit csak lehet, valójában falakba ütközik. Az EU-ban azonban többen továbbra sem látnák szívesen a horvátokat, az optimista nyilatkozatok pedig meglehetősen homályosak.

Mikulas Dzurinda, a szlovák külügyminiszter nem adott egyértelmű választ azzal kapcsolatban, hogy befejeződhetnek-e a horvát csatlakozási tárgyalások még a magyar elnökség ideje alatt, vagyis június 30-ig. Elmondása szerint a bővítási EU-biztos Štefan Füle nemrég rengeteg új információt kapott, amiket még ki kell értékelni. „Mindenki tudja, hogy életbevágóan fontos a kritériumoknak megfelelés, Füle biztos jelentése pedig nagyon optimista volt, ezért én biztos vagyok, hogy Horvátország végül meg fogja tenni az utolsó métereket is ebben a hosszú úton” – mondta Dzurinda meglehetősen homályosan, majd kitért azelől, hogy esetleges dátumokat is megjelöljön.

A holland külügyminiszter Uri Rosenthal viszont egy „kiegészítő mechanizmus” bevezetését javasolta, amivel ellenőrizni tudják majd a horvát vállalások teljesítését is a csatlakozási tárgyalások befejezése és a tényleges belépés között. Füle biztos azonban mindeddig ellenezte egy ilyenfajta ellenőrzési rendszer bevezetését Horvátországgal kapcsolatban, bár Bulgáriára és Romániára 2007-es csatlakozásuk után is vonatkozott egy ehhez hasonló mechanizmus. A horvát vállalások ellenőrzését a belépés előtti köztes időszakban Franciaország és Nagy-Britannia is támogatja.

Laurent Wauquiez francia külügyminiszter elmondása szerint egy ilyen ellenőrző mechanizmushoz azonban minden tagállam beleegyezésére szükség lenne, és meg kellene állapodni a felülvizsgálatot igénylő pontokban is, ha pedig a felülvizsgálatkor azt tapasztalnák, hogy Horvátország mégsem teljesített bizonyos pontokat, például a jogi- és igazságügyi téren, a csatlakozást el lehetne halasztani.

Franciaország nem csak a horvát csatlakozást próbálja hátráltatni, de nyomására Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is elhalasztották, bár a két ország teljesítette a belépéshez szükséges technikai feltételeket. A francia külügyminiszter azonban szeretné, ha a schengeni csatlakozáshoz nem kizárólag a technikai feltételek teljesülését néznék, ezzel pedig a magyar elnökség egy újabb célkitűzése is meghiúsulni látszik, amelyet azonban nem csak Franciaország, de dán EP-képviselők is elleneznek.

Az olasz külügyminiszter Franco Frattini optimista módon kijelentette, Horvátország lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség végére, sőt, szerinte kora őszre már a csatlakozási szerződést is alá lehet írni. A Welt am Sonntag azonban májius 22-i számában azt írta, az Európai Bizottság 2013. július 1-jét javasolta csatlakozási céldátumnak.

Forrás: Kitekintő.hu