A népesség-összeírást a tízévenként rendezett népszámlálás félidejében tartják, a lakosság 10 százalékának, csaknem egymillió embernek a megkeresésével. A cél az, hogy felmérjék az elmúlt öt év társadalmi változásait. A mikrocenzussal a KSH adatokat kap a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és számos más demográfiai mutató alapján, továbbá képet kap a lakásállomány főbb adatairól is.
Az összeírás 2148 település 440 ezer címét érinti, a kiválasztott lakásokban élők részvétele kötelező, de a kérdőíveken nem szerepel a válaszadók neve, és az adatokat kizárólag statisztikai célokra használhatják.
A KSH sajtótájékoztatóján – amelyen színészekkel játszatták el a különböző adatfelvételi lehetőségeket, és bemutattak egy tájékoztató kisfilmet is – Németh Zsolt azt mondta: a rövidesen kezdődő, tízszázalékos mintán végzett adatfelvétel Európában is egyedülálló. Ezzel összefüggésben jelezte, úgy látják, “egyre terjed a tényekre alapozott döntések kultúrája”.
Szavai szerint az adatfelvétel után példa nélküli mennyiségű és részletezettségű információ áll majd rendelkezésre a magyar társadalomról. Úgy fogalmazott: a mikrocenzus egy nagy felbontású szelfi a magyar társadalomról, Magyarországról.
Mikrocenzust 1963 óta tartanak, és most első alkalommal nem papíron, hanem elektronikusan töltik majd ki a kérdőíveket a számlálóbiztosok laptopon vagy tableten. Október 9-éig internetes válaszadásra is lehetőség lesz, az ehhez szükséges kódokat az érintettek levélben kapják meg. Az adatfelvételi körbe kerülteket a KSH szeptember 26. és 30. között értesíti postán.
A mikrocenzus lakás- és személyi kérdőíveinek megválaszolását törvény írja elő azoknak, akik a mintába bekerültek. A kérdőívek internetes kitöltése nagyjából fél óráig tart. A kérdőívcsomag ezen túl további öt kiegészítő kérdőívet is tartalmaz, ezek közül minden háztartáshoz csak egyféle kérdéssor tartozik.
A kiegészítő kérdésekre a válaszadás önkéntes. Ezek a társadalmi rétegződésről, az egyes foglakozások presztízséről, a szubjektív jólétről, a boldogságérzésről, az egészségi problémából fakadó akadályozottságról, valamint a nemzetközi elvándorlásról szólnak. Németh Zsolt ezzel összefüggésben arról beszélt, a kiegészítő kérdések véglegesítése előtt konzultáltak az érintett civil társadalmi szervezetekkel, köztük a mozgássérültek, a vakok és gyengénlátók vagy az autisták egyesületeivel, továbbá együttműködtek a nemzetiségi önkormányzatokkal.
Virág Eszter, a mikrocenzus szóvivője, a KSH adatgyűjtés-módszertani osztályának vezetője elmondta, a kiválasztott háztartásokban, lakásokban élők mindegyikéről személyi kérdőíveket töltenek ki.
A kiegészítő kérdőívek közül kiemelte, a nemzetközi vándorlásról szólót, mellyel egyebek mellett arra keresik a választ, hogy a Magyarországról távozók mennyire találják meg számításaikat külföldön, kikkel utaznak, milyen életkörülmények között élnek, milyen terveik vannak, itthon szerzett képzettségükkel találnak-e munkát és tervezik-e hazatérésüket.
Kitért arra is, a könyvtárosok is segítik majd az adatfelvételt azzal, hogy az intézményekben biztosítják a kérdőívek internetes kitöltését.
Az adatfelvételben 4 ezer számlálóbiztos vesz részt, nagy részüknek már van népszámlálási, adatgyűjtési tapasztalata, de képzéseken, érzékenyítő tréningeken is részt kell venniük. A számlálóbiztosok igazolványt kapnak; jogosultságukat az ingyenesen hívható 06 80 200 014-es telefonszámon is ellenőrizheti az, akihez becsengetnek. Az adatfelvétel részleteiről, céljairól pedig a www.ksh.hu/mikrocenzus2016 oldalon lehet tájékozódni.
A KSH elnökhelyettese közölte azt is, az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.
(MTI)