Példátlanul nagy cselekvési szabadságot kapott a brit korrupcióellenes hivatal (SFO) a július 1-jén hatályba lépett új jogszabálytól. A 2010-ben elfogadott korrupcióellenes törvény (Bribery Act) értelmében bármilyen, Nagy-Britanniában ténykedő céget felelősségre lehet vonni a világ bármely pontján elkövetett korrupciós vétség miatt.

A korrupcióellenes törvényt 2010 áprilisában fogadta el a parlament, és az eredeti tervek szerint már ez év áprilisában hatályba lépett volna. A brit cégvezetők heves ellenállása miatt ezt végül júliusra halasztották. A jogszabály értelmében minden Nagy-Britanniával „szoros kapcsolatban” lévő jogi vagy természetes személy felelősségre vonható a világ bármely pontján elkövetett korrupciós vétségért.

A szoros kapcsolat természetes személyek esetében brit állampolgárságot vagy bejelentett lakcímet jelent. A jogi személyek esetében elég, ha egy külföldi székhelyű cégnek fióktelepe van Nagy-Britanniában, vagy rendszeresen exportál a szigetországba. Sőt, a törvény szerint azért is felelősségre vonható egy cég, ha a vele szoros partneri kapcsolatban álló személy követett el korrupciós cselekményt, és azt nem próbálta megakadályozni. Ráadásul a vállalatvezetés akkor is felelős, ha a cégnél történt megvesztegetésben nem volt tevőleges része.

Ami a büntetési tételeket illeti, természetes személyek esetében legfeljebb tíz év szabadságvesztést szabhatnak ki a brit bíróságok, azonban a cégekre kiróható pénzbírság tekintetében nincs felső korlát. A kis- és közepes vállalkozások esetében egzisztenciális veszélyt jelenthet a jogszabály, de az is különösen aggasztó a külföldi és szigetországi vállalatokra nézve, hogy a tátongó brit költségvetési hiány vaskos bírságok kiszabására sarkallhatja az SFO-t. Az sem ígér jót, hogy a jogszabály hatálybalépését megelőzően a brit igazságügyi szervek több ízben hangoztatták: a bírságok összegét a jövőben az Egyesült Államokban bevett szintre szeretnék emelni, ez százmillió dolláros nagyságrendet jelent.

Vigaszt jelent, hogy a londoni igazságügyi tárca kibúvót kínál a drákói szigor alól. Kenneth Clarke igazságügyminiszter ígérete szerint az a cég, amely követi a tárca által kidolgozott irányelveket, még abban az esetben is védettségre számíthat, ha mégis megvesztegetési ügybe keveredne. A legális kibúvó mellett az is árnyalja az első látásra ijesztő képet, hogy a jogszabály alkalmazása terén még sok a bizonytalansági tényező. Sok esetben ezért a bírói gyakorlat kialakulása után lehet majd csak látni, mekkora tényleges büntetéseket rónak ki, illetve hogy az egyes ügyek egyáltalán a jogszabály hatálya alá esnek-e vagy sem.

Forrás: VG.hu