„Szebb jövőt! Szebb jövedelmet!” címmel tartott nemrégiben sajtótájékoztatót Kőszeghy Csanád Ábel debreceni önkormányzati képviselő, a nemzeti párt országgyűlési képviselőjelöltje. Ennek  alkalmából kérdeztük a Jobbik munkahelyteremtéssel kapcsolatos programjáról.

A Jobbik egyik szlogenje szerint 24 év után a 24. órában vagyunk. Ilyen súlyosnak  értékelik a gazdasági helyzetet?

A rendszerváltás óta eltelt 24 évben elveszett egymillió munkahely, leépült a magyar mezőgazdaság és szinte teljesen megszűnt a magyar ipar. Míg egy nagyon szűk réteg, főként a politikusokkal szoros kapcsolatot ápoló vállalkozók meggazdagodtak, több millióan szegényedtek el hazánkban. A korrupció miatt nem a versenyképes vállalkozások jutnak állami, önkormányzati megrendelésekhez, hanem a politikusokkal összejátszók, ezért föl kell végre számolni az éves szinten 400 milliárd forintos közvetlen kárt okozó korrupciót, aminek a megerősödésében a jobb- és a baloldalnak egyaránt komoly szerepe volt.

Milyen célokat fogalmaz meg a Jobbik gazdaságpolitikai programja?

A legsürgetőbb gazdaságpolitikai feladat a létbiztonság elérése és a több, jól fizető munkahely megteremtése, amit a magyar termelőszektor talpra állításával és megerősítésével lehet elérni. Választási programunk éppen ezért hét nagy gazdaságfejlesztési terv megvalósítására épül, amelyek több százezer munkahelyet hozhatnak létre. Olyan munkahelyeket, amelyek többszörös hatást fejtenek ki, újabb és újabb vállalkozásokat, befektetéseket generálnak, ezáltal a pénzünk itthon forog, bennünket gazdagít. Kormányra kerülve a munkahelyteremtés kormánya akarunk lenni. És azok is leszünk. A Jobbik választási programjának vezérfonalát tehát a munka adja. Azt valljuk: ha munka van, akkor minden van. Ha nincs munka, akkor semmi sincs.

Rövid távon milyen lépésekkel javítanák a magyar lakosság életminőségét?

Az alapvető élelmiszereknél, a rezsiköltségeknél és a gyermekneveléshez szükséges termékeknél 5 százalékos áfakulcsot vezetnénk be. A devizahitelesek adósrabszolgaságát a devizahitelek felvételkori forintárfolyamon történő forintosításával, valamint az indokolatlanul megemelt kamatok visszavágásával szüntetnénk meg.

Nem tűr halasztást a közmunkaprogram átalakítása sem: jelenleg is több százezer közmunkás van állományban, akik a téli időszakban napocskarajzolással és írni tanulással töltik munkaidejüket. A Jobbik átalakítaná a közmunkát, a nevetség tárgyát képező jelenlegi rendszert megszüntetné, a közmunkát a mezőgazdasági, termelői, valamint az élelmiszer-ipari szektorokba csoportosítaná át, de megemelnénk ezzel egy időben a közmunkások bérét is.
A termelő munkát végző hazai vállalkozások talpra állításán túl úgy is támogatnánk  a magyar vállalkozásokat, hogy megszüntetnénk az extra adókat, mint például az építményadó, de csökkentenénk az általános forgalmi adó mértékét is.

Szűkebb környezetünkben is látnak lehetőséget munkahelyek teremtésére?

Debrecenben is adottak a lehetőségek, például a nagyjából két és fél éve bezárt, és Papp László alpolgármester számtalan ígérete ellenére újra meg nem nyitott húsüzemet is be lehetne indítani, ami már önmagában több száz munkahelyet adna a helyieknek. Ugyanakkor az országosan tönkre tett cukorgyárak közül a kabai cukorgyárat is föl lehetne virágoztatni, illetve az építőipar és a feldolgozóipar területén is számos munkahely jöhetne létre.
Szintén a munkahelyteremtés erősítése mellett szól, hogy a gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a belső fogyasztás. Ez akkor nőhet, ha az embereknek van vásárlóerejük, ehhez viszont tisztességes megélhetést adó munkahelyek kellenek.

Hogyan kívánják visszaállítani a munka becsületét?

Ehhez egyrészt növelni kell a munkahelyek számát, másrészt erősíteni kell azok megélhetést biztosító minőségét is. Európai szintű munkáért európai bérek járnak. Kijelenthetjük, hogy ezzel ellentétben ma az országban kevés a munkahely, és ezek általában a nyugat-európai bérek vásárlóerejének töredékét biztosítják jövedelemként a robotoló, kiszolgáltatott magyar munkavállalók számára. Amíg az árak és a munkával kapcsolatos elvárások európaiak, addig a bérek és a munkakörülmények a harmadik világra emlékeztetnek. A fojtogató munkanélküliség elől, aki teheti, külföldre menekül; aki pedig abban a „kiváltságban” részesül, hogy van munkahelye, az folyamatosan retteghet annak elvesztésétől, bosszankodhat alacsony bére és méltatlan munkakörülményei miatt.

A Jobbik szerint a magyar emberek számára magyar adottságokra épülő, magyar értéket termelő, Magyarország nemzetgazdaságát erősítő munkahelyeket kell létrehozni. Mindez korántsem lehetetlen, de ehhez a kormánynak minden erejével erre a feladatra kell koncentrálnia. A Jobbik kormányra kerülve a munkahelyteremtés kormánya lesz.

Bogdán Szabolcs – szebbjovo.hu