Jan-Werner Müller, az amerikai Princeton Egyetem politológusa a lap tárcarovatában Lovat lopni a saját istállóban címmel közölt írásában felidézte Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke minapi pódiumbeszélgetését a lengyelországi Krynicában tartott gazdasági fórumon.
A többi között kiemelte, hogy a beszélgetésen szó volt “kulturális ellenforradalomról”, és a két “nemzeti populista” politikus “elhalmozta egymást bókokkal”, így Orbán Viktor utalt arra, hogy a magyarok körében szokás a közös lótolvajlásra való nyitottságot jelző mondással kifejezni a bizalmat, mire Jaroslaw Kaczynski kifejtette, hogy “az EU nevű nagy istállóban lophatnánk a magyarokkal együtt lovakat”.
A szerző hozzátette: mindezt akár el is lehetne intézni annyival, hogy “egy közép-európai kópéregény és egy banánköztársaság-szatíra keveréke” volt látható a pódiumon, de valójában a résztvevők “teljesen tudatosan meghúztak egy új, kulturális színezetű konfliktusvonalat egy multipoláris Európában, amely a Brexit után egyre inkább szétválik dél, észak és kelet felé”.
“Orbán és Kaczynski pályafutása során megtanulta, hogy egy látszólag csupán jelképes kulturkampf hosszú távon politikailag és gazdaságilag is kifizetődő lehet” – írta Jan-Werner Müller, kiemelve: a két politikusnak “ezzel a kulturális-erkölcsi polarizálással sikerült egész politikai rendszereket megkaparintani”, így logikus, hogy a V4-ek “nagyszabású offenzívája” nemcsak érdekekről szól.
A két politikus az “új, antiliberális Internacionálé vezérei”, és míg Kaczynski “nem a nagy szavak embere”, Orbán keresi az európai nyilvánosságot és “Anti-Merkelként” mutatja be magát, egy “igaz európaiként”, aki megvédi az unió határát, miközben “Brüsszelben élet-halál harcot vív a nihilista elittel” – írta a FAZ szerzője.
A többi között hozzátette: “Orbán nem alábecsülendő előnye”, hogy egykor Otto Graf Lambsdorff – a német liberális FDP politikusa- és Soros György által “protezsált liberális volt”, és így a két világháború közötti korszak számos “autoriter figurájához” hasonlóan “átváltozását egyfajta posztliberális tanulási folyamatként mutathatja be”, mondván, hogy kipróbálták Kelet-Európában a liberalizmust, és kiderült, hogy nem működik vagy csak az erőseknek, köztük a nyugat-európai multiknak kedvez – írta Jan-Werner Müller.
(MTI)