December 8-án lakossági fórumot tartott a Jobbik Hajdú-Bihar megyei szervezete Létavértesen. A rendezvény moderátora, Fodor Tibor köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az est szónokait: Ágoston Tibort, a debreceni Kossuth téri tüntetők egyik vezetőjét, a Nemzeti Őrsereg kommunikációs altisztjét; Varanyi Sándort, a Jobbik debreceni alelnökét; Kocsis Zsoltot, a körzet jobbikos országgyűlési képviselőjelöltjét; valamint Deli Barnabást, a Hajdú-Bihar megyei Jobbik biztonsági kabinetjének tagját.


Elsőként Kocsis Zsolt kapott szót, aki röviden bemutatkozott, s elmondta, egészen a 2006-os őszi eseményekig eszébe sem jutott politikára adni a fejét, addig nagyon is távol állt tőle a politika világa, akkor azonban úgy érezte, a kialakult helyzetben minden magyarnak kötelessége véleményt nyilvánítani, részt venni a közéletben, és tettekkel is hozzájárulni az áldatlan állapotok mielőbbi felszámolásához, merthogy a fotelforradalmárok ideje lejárt.

Ezután rátért arra a témára, ami feltételezése szerint a leginkább érdekelhette a jelenlévőket, azaz a mezőgazdaságra. Ismertette a Jobbik mezőgazdasági programjának legfontosabb elemét, azaz a nagyüzemi, multinacionális vállalkozások helyett elsődlegesen a minőséget és a nemzeti érdeket előtérbe helyező családi gazdaságok támogatását.

Mint rámutatott, a magyar föld a nemzet túlélésének záloga, tehát magyar tulajdonban tartása elemi érdekünk. Ezért a Jobbik 2010-es parlamentbe kerülésekor elsődleges feladatának fogja tekinteni a külföldiek földvásárlásának megakadályozását, az ezt biztosító és már részleteiben is kidolgozott földtörvény elfogadtatását, ehhez kapcsolódva pedig kezdeményezni kell az uniós csatlakozási szerződésünk módosítását is.

Felszólalása során érintette még az oktatás, a közbiztonság, a média illetve a Lisszaboni Szerződés kérdéskörét is.

Másodikként Deli Barnabás emelkedett szólásra, aki a biztonsági kabinet tagjaként elsősorban az Új Magyar Gárda Mozgalom, a cigánybűnözés, a közbiztonság és a csendőrség felállításának témakörében fejtette ki a Jobbik álláspontját.

Mint elmondta, mára a szociális segélyek rendszere a cigány kisebbség jelentős része számára nem a munkakeresésre ösztönző támogatás, hanem a fő megélhetési forrás lett. Épp ezért a Jobbik közmunkához kötné a segélyeket, azok összegét jóval alacsonyabbá tenné a minimálbérnél, magát a támogatást pedig jegyekben folyósítaná, vagyis lehetetlenné tenné, hogy a segélyek kocsmázásra és dáridóra folyjanak el, ne pedig a családok mindennapi költségeire, az iskoláztatásra.

Vélekedése szerint a szervezett, felfegyverkezett, maffiaszerű cigánybűnözéssel szemben csakis egy megerősített és előzetesen átvilágított rendőrség képes szembeszállni, a vidéki cigánybűnözés felszámolására azonban már ez sem elég; a csendőrség visszaállítása lehet a megoldás arra, hogy a vidék Magyarországán élők olyan szintű közbiztonságban és nyugalomban élhessenek, amelyet adófizetőként teljes joggal várnak el az államtól.

Ezután Ágoston Tibor kapott szót, aki egyébként nem tagja a Jobbiknak, tehát – ha úgy tetszik – meghívott vendégként és elismert harcostársként volt jelen a lakossági fórumon. Bemutatkozásában szót ejtett arról, hogyan vezetett az útja a Fidesz munkástagozatának megyei vezetői posztjától a Kossuth téri tüntetésekig és a nemzeti ellenállásig. Mint elmondta, akkor érezte először, hogy kihátrál mögüle a narancsszínű párt, amikor a 2006-os őszi események során azt rótták fel számára, mit keresett a debreceni MSZP-székháznál “fekete ruhás, szélsőséges fiatalok” társaságában.

Bár elmondása szerint jó darabig értetlenül állt a dolgok előtt, ám azóta egyre tisztább számára a kép, s ma már azon több száz fős csoport egyik vezetőjének mondhatja magát, akik Gyurcsány hírhedt kiszólása ellenére sem unták meg és nem mentek haza, azaz: az őszödi beszéd napvilágra kerülése óta minden áldott nap tüntetnek a debreceni Kossuth téren. Élete legfőbb vezérlő elvének azt a jelmondatot tekinti, amelyik annak idején Horthy Miklós katonai és politikai életpályáját egyaránt meghatározta: “A becsület az életnél is előbbrevaló.”

Nemzeti jelképeinkről szólva ismertette a hármashalom, a kettőskereszt és az apostoli korona egységes szimbolikáját, érdekességként megemlítve, hogy a kettőskereszt a székely-magyar rovás GY betűje, olvasata eGY (azaz egy az ország, egy az Isten), s ez a jelkép jól láthatóan szerepel a többek szerint első (hét-tízezer éves) írásos emléknek tekinthető tatárlakai leleten több más rovásbetűvel együtt.

Szót ejtett az érdemtelenül feledésbe merült 907-es pozsonyi csatáról is, ahol az egyesített európai haderő célja nem egyszerűen a magyarság leverése, megzabolázása, visszaszorítása volt, hiszen a parancs úgy szólt: a magyarság kiirtassék. Árpád vezérünk azonban olyan leckét adott az egyesült Európának, hogy ha ma csak a töredékével rendelkeznénk annak az elszántságnak, taktikai érzéknek, hitnek és bátorságnak, akkor nem kellene attól tartanunk, hogy a háttérhatalom gyarmati sorba akar taszítani minket a saját hazánkban.

A rendezvény végén a jelenlévők kérdéseket intéztek a Jobbik képviselőihez. Az érdeklődés általában a kisvállalkozások támogatására, illetve a Jobbik megyei szervezetének elérhetőségeire, fogadóóráinak időpontjára irányult, de érkezett olyan kérdés is, miszerint a Jobbik hajlandó lesz-e koalícióra lépni a Fidesszel. Erre Kocsis Zsolttól határozott nemleges válasz érkezett, majd az országgyűlési képviselőjelölt kifejtette: csakis abban az esetben képzelhető el koalíció, amennyiben a Fidesz késznek mutatkozik a Jobbik programjának támogatására, merthogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom jottányit sem hajlandó engedni nemzeti programjának céljaiból.