Melyik volt a magasabb pozíció a szocialista diktatúrában? Ha valaki helyettes államtitkár volt 1981-től 1990-ig, vagy ha a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál volt hatósági osztályvezető 1985-90 között? Mert az egyikből majdnem köztársasági elnök lett (Szili Katalin), a másikból pedig úgy néz ki, hogy valóban köztársaság elnök lesz (Schmitt Pál).

Lehet fanyalogni, meg fikázni Sólyom Lászlót, de ő nem volt az SZDSZ vezető politikusa, mint Göncz, vagy miniszter az Antall és Boross-kormányban, mint Mádl. A pártemberek után Sólyom valóban egy teljesen más köztársasági elnök volt, és igen, pont az volt a szokatlan, hogy nem volt a nyelve egyik pártelnök fenekében sem.

Csak nekem tűnik furcsának, hogy mikor Sólyom László a 80-as években a Duna Kör tagjaként tiltakozott a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, mikor 1987-ben részt vett a lakitelki találkozón, és megalapították az MDF-et, mikor az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal résztvevője volt, akkor Schmitt Pál a Lázár- és a Grósz-kormány helyettes államtitkáraként a Kádár-rendszer apró, de fontos fogaskerekeként dolgozott a szocialista népköztársaságért? Mindezt kilenc éven keresztül… pedig nem volt “kötelező” ezt csinálni, Pali bá’!

Pali bácsi elszámolt már ezzel a kilenc évvel?

Természetes nincs előírva, hogy a köztársasági elnöknek “pártsemlegesnek” kell lenni, de 2005-ben Szili Katalin jelölése nem aratott osztatlan sikert, finoman fogalmazva.

A Fidesz hivatalosan június 28-án választja ki jelöltjét – kétségkívül el is fogadják majd, sok vitára nem kell számítani –, aki most már szinte bizonyosan Schmitt Pál lesz. Úgy tudjuk, ez Orbán Viktor személyes nyomására alakult így, és a döntést nagyon hosszú győzködés-civakodás-vita előzte meg. (…)
Épp Kövér volt az, aki a legtovább kardoskodott Schmitt ellen, s az egyik legerősebb érve az volt, hogy Schmitt „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, ugyanakkor „túl sok” is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok – írja a nol.hu.

Nem is olyan buta ember ez a Kövér Laci…

Persze, kétharmad, a Fidesz azt jelöl és választ meg, akit csak szeretne, de azért mégis, Schmittet?!

Nézzük csak hány olyan tisztség van, ami a kormánytól független, és mondjuk fontos ellenőrző feladattal rendelkezik: köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, az Alkotmánybíróság és a jegybank elnöke.

És mit olvastunk tegnap / az elmúlt egy héten?

1.) Egy ismeretlen vidéki Fideszes képviselőt, valami Domokos Lászlót nevezne ki a Fidesz az Állami Számvevőszék élére.
Megtehetik? Meg. Pofa kell hozzá? Az.

2.) A Fidesz megint módosított egy “picit” az Alkotmányon, most éppen azt találták ki, hogy elég, hogy ha a kormánypárti többség jelöl alkotmánybírákat. Fideszes pártkatonákat az Alkotmánybíróságba, ej, de szép!
Megtehetik? Meg. Pofa kell hozzá? Az.

3.) Simor András, a jegybank elnöke jelenleg is kormányzati össztűz alatt van, ő sem sokáig lesz elnök, ez garantálható

4.) A Fidesz az alelnökét, Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek.

Kimaradt valaki, aki idáig független volt? Ha jól látom, akkor nem…

Ez így egy napra / hétre nekem egy picit sok volt. Nem tudom, hogy a 3 millió kedves honfitársam miért szavazott a Fideszre, de ha jól sejtem, akkor azért, hogy az ország fejlődjön, gyarapodjon és tisztességesen dolgozva mindenki jól éljen, nem pedig azért, hogy a fideszes köztársasági elnök szolgaian aláírjon minden szart, ami a Parlamentből jön, vagy a fideszes alkotmánybíróság bólintson rá mindenre, és majd mindent átvilágítson a fideszes számvevőszéki elnök.
Jöhet a Fidesz a süket “alkotmányos forradalom történt a szavazófülkében” dumájával, csak hát ez egyre inkább hányingerkeltő. Három hét kormányzás után már ilyen húzásaik vannak…

Teljes blogbejegyzés: Vastagbőr blog