Az index.hu internetes lap beszámol, hogy rovásírásos helységnévtáblát avattak tegnap Hódmezővásárhely határában. A város polgármestere, egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János korábban kitiltotta a városból a Magyar Gárdát, eltávolította a városból az árpádsávos zászlókat, és amint kiderült, ezért az index riporterei felhívták, hogy miért engedélyezte a táblaállítást – amint kiderült, a városvezetés ellenezte az akciót, de tehetetlennek bizonyult. A táblák elhelyezésének engedélyezése ugyanis nem városi hatáskör, az a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. Értesüléseik szerint pedig a Magyar Közút automatikusan adja meg az engedélyeket egy megállapodás alapján, amit felettes szervük, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és „a korszerű rováshasználattal, illetve a szabványosítással” foglalkozó Rovás Alapítvány kötött.

Ha megállapodást nem is kötött a KKK és a Rovás Alapítvány, a két szervezet együttműködött a táblaállítások szakszerűvé és gördülékennyé tételében. Sipos László, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a 2003- ban, Csíkban indult táblaállítások 2009-ig néha ad hoc jelleggel zajlottak. Amint az indexnek elmondta, ennek eredményeként nem volt egységes sem a táblák kinézete, sem az engedélyezés folyamata, amit szerinte gyakran átitatott a politika, kicsinyes viszálykodássá alacsonyítva a szerinte nemes célú, közösségteremtő kezdeményezéseket. Ezért alapítványa, „a terület szakértőivel és hatóságaival konzultálva” egységes rendszert hozott létre, amely a tervezéstől az engedélyezésen át a gyártásig „minden részletre kiterjedő, pontos, szabályos és gazdaságos ügymenetet biztosít”.

Azt ugyan Sipos is elismeri, hogy a rovásírásos helynévtáblák állításában egy politikai erő, a Jobbik is igen aktív, így az egész jelenségnek politikai töltete is van, az alapítvány célja valójában a politikamentes kulturális misszió. Szerinte méltatlan, ha a táblaállítás, amely „szellemiségében és céljaiban felülemelkedik a napi és pártpolitikai tevékenységen”, helyi hatalmi harcok részévé válik. Ezért dolgozták ki az egységes engedélyezési rendszert, amely olyan jól sikerült, hogy a folyamatban nincs feltétlenül szükség a helyi önkormányzatokra , a hatóság pedig tényleg szinte automatikusan engedélyezi a táblák kihelyezését. Sipos szerint ugyanakkor az alapítvány „kiemelten javasolja a közös ügymenetet”, azaz az önkormányzatok bevonását, és a táblaállítások 10-15 százalékát maguk az önkormányzatok kezdeményezik.

Mostanra már Magyarországon is sok helyen vannak rovásírásos helynévtáblák, de már Kárpátalján is avattak ilyet. Mivel a Rovás Alapítvány csak a táblaállítás rendszerének fenntartásával foglalkozik, a táblaállításokat tőlük függetlenül végzik a kezdeményezők, Sipos közlése szerint Magyarországon jelenleg 80 település közel 200 névtábláját gyártották már le, ezek nagy részét már fel is avatták. Reményei szerint az év végére a magyarországi települések tíz százalékában lesz rovásírásos helynévtábla.

Hargita Népe nyomán szebbjovo.hu