Közbiztonsági kérdésekről, munkahelyteremtésről, a tisztességes és emberhez méltó megélhetés megteremtésének lehetőségeiről beszélgettünk Ágoston Tiborral, a Jobbik debreceni önkormányzati frakciójának vezetőjével, országgyűlési képviselőjelöltjével.

Önt már nem igazán kell bemutatni Debrecenben, hiszen hétről hétre számolnak be a cívisváros hírportáljai az olyan sikeres akciókról – amelyeknek Ön is aktív résztvevője -, mint például a közbiztonság megteremtését célzó "egészségügyi séták", ám mégis megkérem, hogy röviden foglalja össze az elmúlt másfél év eredményeit.

Múlt év tavaszán egy debreceni hírportálon megjelent egy levél, ahol az anyuka panaszolta, hogy a gyerekek számára teljesen alkalmatlanná és használhatatlanná vált a Holló János utcai játszótér. Amikor ezt olvastam, nem azon gondolkoztam, hogy kinek a felelőssége ezt rendbe tenni, hanem magam köré gyűjtöttem pár barátomat, és kimentünk a helyszínre összetakarítani. A Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagjai, az Új Magyar Gárda megyei kapitánya, valamint civilek is segítettek a helyreállításban. Azóta napi rendszerességgel járjuk a várost, lehetőség szerint napközben is, de a legnagyobb hangsúlyt az éjszakai sétákra helyezzük.

Egy alkalommal például egyedül mentem ki éjfél után az egyik játszótérre, ahol három prostituált is a környéken tartózkodott futtatójával, és volt, amelyik szolgáltatást is végzett tőlem néhány méterre. Ekkor hívtam a rendőrséget, és hamarosan négy járőrautóval ki is érkeztek, és igazoltatásba kezdtek. Azóta is sok eredményes akciónk volt, előfordult, hogy bilincs is kattant, mert a bűncselekményt elkövetőre rendőrt hívtunk.

Nagy öröm számomra az is, hogy mára a korábban felelőtlenül szemetelő és hangoskodó ifjúság beáll közénk, hogy segítsen megtisztítani a köztereket.

Ön Debrecenben él, ám a választókerületéhez vidéki települések is tartoznak. Ezekben a városokban és falvakban hogyan próbálná megteremteni a közbiztonságot?

A megyének azon településeit járva, amelyek választókerületemhez tartoznak, az a szomorú tapasztalatom, az emberek félnek. Félnek attól, hogy feltörik lakásukat, megtámadják őket vagyontárgyaikért, de a legtöbben már a termeléssel sem bajlódnak, mert a bűnöző réteg azonnal learatja a terméseiket, ellopja haszonállataikat. A probléma megoldása érdekében minden településen föl akarjuk állítani a csendőrséget, így előzve meg a bűncselekmények elkövetését.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban milyen elképzelései vannak?

Legelső és legfontosabb feladatnak azt tekintem, hogy a nagy múltú, sok száz, de talán sok ezer ember foglalkoztatására alkalmas bezárt üzemeket indítsuk újra. Ezzel a lépéssel a többi szektort is húzhatnánk a felemelkedés irányába, hiszen a termelők újra termelhetnének, a feldolgozóipar beindulna, és a hazai kis- és középvállalkozásokat is helyzetbe tudnánk hozni. Ráadásul így minél inkább ki lehetne szorítani a rossz minőségű, külföldről behozott élelmiszereket a hazai piacról, és a profitot külföldre kimentő multik kizsákmányoló tevékenysége ellen is föl tudnánk lépni.

Itt szeretném még megjegyezni azt is, hogy a multiknál a minimálbérért dolgoztatott emberek munkakörülményeit mindenképpen javítani akarjuk, megszüntetve ezt a fajta törvényesített rabszolgaságot. Olyan szigorú ellenőrzőrendszert akarunk kidolgozni, amelyben lefülelhetők, felelősségre vonhatók és büntethetők azok a munkáltatók, akik nem adják meg a pihenőidőt, nem engedik ki alkalmazottaikat még a mellékhelyiségbe sem, és egyáltalán emberhez méltatlan körülmények között dolgoztatják őket.

A Jobbik programjában szerepel az is, hogy azokon a településeken, ahol adott a lehetőség, dolgozzák ki az önfenntartást.

Számomra is igen fontos programpont ez, hiszen például Nyíradonyban, Hajdúhadházon, Tégláson, Vámospércsen, de még nagyon sok településen meg lehetne ezt valósítani, ha lenne rá szándék. A megye ezen részein is fantasztikus a termőföld, dolgos és tehetséges emberek lakják a településeket, akik kezdeti segítséggel és némi támogatással meg tudnák oldani az önfenntartást a településeiken. Ezzel mindenki csak jól járna, és a Jobbikban a szándék is adott.

Már-már köztudott, hogy mind politikusként, mind magánemberként harcosan küzd a kettős mérce alkalmazása ellen.

Valóban így van, semmilyen szinten és semmilyen ügyben nem tartom elfogadhatónak, hogy míg egyeseket ugyanazért a cselekményért súlyosan elítélnek, másokat fölmentenek. Az élet valamennyi területén egyenlő bánásmódot kell alkalmazni. Konkrét példával is élve, ha valaki a kisebbséghez tartozik és bűnt követ el, vonják felelősségre ugyanúgy, mint bármely más honfitársunkat. Ezen kívül senki ne élvezzen előnyt azért, mert ő egy bizonyos kisebbség tagja, azaz a különböző segélyeket és támogatásokat ne faji alapon ítéljék meg!

Deczki Anna – szebbjovo.hu