“Súlyos aggodalmát” fejezte ki csütörtökön az ENSZ illetékes különbizottságának elnöke Kairóban az megszállt palesztin területeken és a megszállt Golán-fennsíkon élő palesztinok és egyéb arab népcsoportok emberi jogi helyzetével kapcsolatban.

Az ENSZ-különbizottság, amely az izraeli hatalom hatásait vizsgálja a palesztinok emberi jogi helyzetére, az egyiptomi fővárosban tartott sajtótájékoztatót az évente tartott felmérés idei, előzetes eredményeiről. A végleges jelentést az ENSZ-közgyűlés szeptember 16-án tartandó ülésén fogják ismertetni.

Haniff Hussein, a küldöttség elnöke elsőként az Izraeli hatóságok általi, úgynevezett adminisztratív fogva tartást ítélte el. Kiemelte, hogy eddig több mint hetvenöt fogoly került kórházba azok közül, akik éhségsztrájkkal tiltakoznak az említett eljárás ellen. A diplomata hangsúlyozta, hogy az érintettek azért küzdenek, ami minden ember alapvető jogai közé tartozik. Minden fogvatartottnak jogában áll, hogy ismerje az ellene felhozott vádakat, illetve hogy védekezzen azokkal szemben. Hussein arra hívta fel a figyelmet, hogy már 43. napja folytat éhségsztrájkot ilyen módon őrizetbe vett palesztinok egy körülbelül százfős csoportja.

Malajzia állandó ENSZ-képviselője szerint szemtanúk arról számoltak be, hogy a börtönhatóságok gyakran figyelmen kívül hagyják a foglyok legalapvetőbb egészségügyi szükségleteit, ami egyes esetekben halálos következménnyel járt.

Hussein felszólította az izraeli hatóságokat, hogy hagyjanak fel az adminisztratív fogva tartás intézményes gyakorlatával, amely a nemzetközi emberi jogi szabályok szerint csak kivételes esetekben alkalmazható. Izraelben ezzel szemben bevett szokássá vált és fél évente meghosszabbítható, ahányszor az illetékesek azt indokoltnak látják. Egyes foglyok 20-25 éve várják rács mögött, hogy perbe fogják őket – tette hozzá.

A maláj diplomata aggodalmát hangoztatta Izrael telepespolitikájával kapcsolatban is, amely lehetővé teszi palesztin földek “elkobzását”. Annak ellenére, hogy az ENSZ több alkalommal is felszólította Izraelt arra, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartásával járjon el, e felszólítások “süket fülekre találtak” – mondta. Emlékeztetett a Nemzetközi Bíróság 2003-ban megjelent értékelésére, miszerint az elfoglalt palesztin területeken Izrael által felhúzott fal, a biztonsági sorompók és az azok átlépését szabályozó engedélyrendszer gátolja a palesztinok szabad mozgását.

Az ENSZ-misszió aggasztó jelentéseket kapott Ciszjordániából, amelyek az izraeli biztonsági erők által palesztin gyerekekkel szemben gyakorolt, indokolatlan arányú erőszakról szólnak. Hussein határozottan elítélte a legutóbbi, május 15-i esetet, amikor az izraeli fegyveres erők “szándékosan agyonlőttek egy 16 és egy 17 éves fiatalt”, akik a lövések pillanatában nem jelentettek közvetlen veszélyt.

Hussein kiemelte, hogy a statisztikák szerint az elmúlt tíz évben a biztonsági erők által elkövetett 179 hasonló incidensben mindössze 16 gyanúsítottat vettek őrizetbe, s csak hét embert ítéltek el. A küldöttség vezetője továbbá felhívta a figyelmet a beduinok helyzetére is, akik egyre inkább szorulnak ki területeikről a “telepesek által gyakorolt erőszak, a hatóságok földfoglalásai és a bontási parancsok miatt”.

Hussein elítélte az “ez az ára” néven ismertté vált akciókat is, amelyek során izraeli szélsőséges csoportok egyebek mellett mecsetekre és templomokra fújnak gyűlölködő feliratokat. Az ENSZ-diplomata szerint Izrael nem védi meg az érintett lakosságot ezekkel a támadásokkal szemben.

A misszió ismertette azokat az értesüléseit is, miszerint Izrael nemzetközi cégek segítségével kihasználja a palesztin területek természeti kincseit és erőforrásait. A küldöttség szerint a palesztin területekre épült zsidó telepek és azok folyamatos fejlesztése gátolja annak lehetőségét, hogy Izrael mellett egy életképes palesztin állam jöhessen létre.

Hussein úgy fogalmazott, nincs kizárva, hogy “túl optimista volt” a nemzetközösség korábbi megítélése, miszerint a Gázai övezet 2020-ra nem lesz alkalmas arra, hogy emberek éljenek ott. A diplomata utalt egyebek mellett az Izrael által hermetikusan körbezárt enklávéban kialakult krónikus vízhiányra és a mintegy 40 százalékos munkanélküliségre.

A bizottság elnöke végezetül üdvözölte a Hamász és a Fatah mozgalom megegyezésén alapuló palesztin egységkormányt, amely a palesztin nép által elszenvedett nehézségek ellenére létre tudott jönni. Mint mondta, mivel az izraeli hatóságok az 1968-ban alakult ENSZ-különbizottságot nem ismerték el, a misszió a jordániai fővárosból és Kairóból folytatta felmérését, helyi megfigyelők, a nemzetközi közösség Izraelben és a palesztin területeken működő intézményeinek értesülései és különböző civil szervezetek segítségével.

(MTI)