Bármilyen meglepő is, a budapestihez hasonló figyelem övezte a magyar alkotmányról szóló szavazást Pozsonyban a legfelsőbb politikai körökben is, s azon melegében állást is foglaltak az új alaptörvényről a tót parlamenti pártok vezetői. Dzurinda külügyminiszter pedig kétoldalú és nemzetközi tárgyalásokra készül a magyar alkotmány miatt. Martonyi János magyar külügyminiszterrel Pozsonyban találkozik, ezt telefonon megbeszélték, nyilatkozta Dzurinda.

„Nem ülök karba tett kézzel, intenzíven foglalkozunk a témával“ – jelentette ki Dzurinda esti sajtótájékoztatóján. Elmondta: Budapestre készül az Európa Tanács megfigyelőcsoportja, és „Szlovákia aktívan odahat majd, hogy a bizottság megkapjon minden releváns információt“. Beszélni akar a problémáról a szlovákiai EP-képviselőkkel, a parlament külügyi bizottságával is. „El akarom mondani tervezett lépéseinket, és konzultálni kívánok velük“ – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a szlovák diplomácia már a magyar alkotmány megszavazása előtt is tevékenykedett. Ő maga telefonos kapcsolatban állt magyar partnereivel. „Figyelmeztettem őket a jóváhagyandó szöveg buktatóira“, azokra a részekre, amelyekben kollektív jogokról beszélnek, közösségi önkormányzatokat emlegetnek, Magyarország határain kívüli ténykedéséről szólnak. Dzurinda szerint ma „a legnagyobb veszélyt jelenti, ha olyan politikát és viszonyt kezdünk folytatni, amely rossz légkört teremt, és a kollektív önkormányzat kiméráját (értsd: szörnyetegét) építi.“ Kijelentette: nálunk ez szóba sem jöhet. „Ez a súlyponti gyenge pontja a Magyar Köztársaság alkotmányának“ – szögezte le.

Martonyival folytatott telefonbeszélgetésén kívül Szlovákia már a nemzetközi porondon is tevékeny. Felvette a kapcsolatot az EBESZ kisebbségi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a hivatalával, a Pavol Kubovič SDKÚ-s képviselő vezette delegáció európai porondon nyitotta meg a kérdést, s ezt a tevékenységet folytatni fogják.

A kérdésre, hogy Szlovákia budapesti nagykövetét hazarendelik-e konzultációra, azt felelte: „A külpolitika bája és sikerének lényege azon alapul, hogy megfelelő lépéseket válasszunk, hogy ne gerjesszünk indulatokat, ne támogassuk a nacionalizmust, amely inkább a Szlovák Köztársaság helyzetét gyengítené. Nekem nem érdekem Szlovákiát gyengíteni, ellenkezőleg: erősíteni akarom. Ezért alaposan megfontolom, milyen lépéseket teszek meg úgy, hogy a Szlovák Köztársaság polgárai biztosak lehessenek benne, hogy Szlovákiában csak a Szlovák Köztársaság törvényei lehetnek hatályosak“.

Juraj Droba, a Szabadság és Szolidaritás pártjának képviselője azt kifogásolja, hogy a magyar alaptörvény nincs összhangban az 1995-ös szlovák-magyar államközi szerződéssel, mert úgy ad kollektív jogokat egyes csoportoknak, hogy nem kérte ki a pozsonyi kormány véleményét, s nem folytatott róla szakértői tárgyalásokat.

Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem zárja ki, hogy az új magyar alaptörvényre válaszul módosítani kell a szlovák alkotmányt, mert mindenképpen komoly akadályokat kell gördíteni a magyar alaptörvény egyes pontjainak végrehajthatósága elé, mondta. Tudatában van, hogy ehhez széleskörű szlovák összefogás kell minden olyan kérdésben, amely a szlovák-magyar kapcsolatokat érinti. Bugár Béla véleménye sem fogja érdekelni, mondta, ha csatlakozik a szlovák pártokhoz, jó, ha nem, az ő dolga. „Itt az ideje, hogy a kormánykoalíció pártja megmutassák, hogy Szlovákia fontos nekik” – fogalmazott, s hogy nem fogják eltűrni, hogy Magyarország támogassa a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit. Fico szerint Magyarország Szlovákia területi épségét fenyegeti alkotmányában, ezért a szlovák alkotmánynak is többet kell mondania az állam területi épségéről a mostaninál.

A Kereszténydemokrata Mozgalom számára is új problémákat hozott a magyar alaptörvény. Ján Fígeľ pártelnök szerint nagy gondot jelent a választójog megadása olyan személyeknek, akiknek nincs állandó lakhelyük Magyarországon. S ugyancsak bajos számára, hogy Magyarország a kisebbségek önkormányzati szerveit is támogatni kívánja. Sajnálja párhuzamosan, hogy a magyarországi kisebbségek nyelvének védelme kikerült a magyar alkotmányból, s hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét sem oldották meg. A KDH fenntartja, hogy más ország jogrendje nem avatkozhat be a Szlovák Köztársaságéba, s az állampolgárság megszerzése vagy elvesztése ügyében a nemzetközi jogot tartja iránymutatónak. Ennek érdekében támogatni akarja a szlovák külügyminisztérium törvénymódosító javaslatát. Fígeľ a magyar alkotmány kérdését a koalíciós tanács elé akarja vinni, utána pedig plenáris parlamenti vitát szeretne rendezni róla. Pavol Hrušovský frakcióvezető szerint azért van erre szükség, mert Orbán Viktor már más Magyarországot akar építeni, mint a korábbi kormányok.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Nagy-Magyarország visszaállítására tett első lépésnek tartja az új alkotmányt. Meggyőződése, hogy Budapest igényeinek egyre fokozódnak majd, s ez nyílt katonai konfliktushoz vezet a végén, mert „ a szomszédos országok nem hagyják elvenni szuverenitásukat”.

A magyar alkotmány Magyarország ügye, nyilatkozta Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője, aki szerint az eseménynek csupán akkora jelentőséget kellene tulajdonítani Pozsonyban, amekkorát megérdemel. A határon túli magyarok választójogával kapcsolatosan arra figyelmeztetett, azt majd egy 2/3-os törvény fogja szabályozni, tehát meg kell várni, hogyan fog rendelkezni az a törvény. Solymos hozzátette: a helyes az lenne, ha választójogot azok kapnának, akik a választások eredményének következményeit viselni fogják.

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban reagált az eseményre. „A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. A szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él. Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme összhangban áll a nemzetközi joggal, és az Európai Unió szerződésének 2. cikkelye értelmében az egyéni jogok elvén alapul. A Szlovák Köztársaság ezért el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék a Szlovák Köztársaság és állampolgárainak szuverenitását és jogait.”

Felvidék Ma