A magyar származású, évtizedek óta Ausztriában élő Paul Lendvai újságíróról három egykori titkosszolgálati munkatárs is azt állította, hogy önként működött együtt a kommunista titkosszolgálattal – írta pénteken a Magyar Nemzet. A napilap szerint a Cole Michael fedőnéven dolgozó Lendvai – az egyik levéltári anyag alapján – a titkosszolgálat “egyik legjobb társadalmi kapcsolata” volt.

A napilap emlékeztet arra, hogy Paul Lendvai tavaly novemberben tagadta a Heti Válasz információit, amelyek szerint együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A hetilap akkor külügyi dokumentumokra hivatkozott; a Magyar Nemzet most az állambiztonsági iratok között talált olyan anyagokat, amelyek az ellenkezőjét igazolják, mint amit Lendvai állít magáról.

A Magyar Nemzet azt írta: a birtokába került dokumentumból kiderül, hogy Lendvai a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökség 3-e alosztályához kapcsolódva dolgozott Cole Michael fedőnéven.

A cikk szerint Lendvainak, aki jelenleg is a Europäische Rundschau főszerkesztője és az ORF-TV Európa Stúdiójának vezetője, Cole Michael fedőnévvel 1962. október 6-án nyitottak B (beszervezési) dossziét. Abból kiderül, hogy 1961-ben vette fel a kapcsolatot az alosztály Urbán fedőnevű titkos munkatársával. Lendvai még 1957-ben kért politikai menedékjogot Ausztriában.

A dosszié szerint Urbán egy jelentésében leírja: Lendvai a közbenjárását kérte, hogy Magyarországra utazhasson. Elmondta azt is, hogy Magyarországgal “baráti kritikus”, eddig azért nem vette fel a kapcsolatot a magyar követséggel, mert attól félt: azt a feltételt szabják, hogy dolgozzon a magyar hírszerzésnek. Lendvai viszont senkinek nem akarta elkötelezni magát.

A Magyar Nemzet írása szerint a hatvanas évek első felében több szocialista országban járt Lendvai. Magyarországra 1964-ben utazhatott először, Kelet-Európa szakértőként akarta magát elismertetni a nyugati világban. Itthon a titkosszolgálat lojális hangvételűnek minősítette Lendvai cikkeit Magyarországról, és az “egyik legjobb társadalmi kapcsolatuknak” értékelte. A bolgár titkosszolgálat azonban jelezte a magyarnak, hogy Lendvai lejárató cikket írt a Bolgár Népköztársaságról. Ezért 1965-ben az összes szocialista országból kitiltották. Magyarországon ekkor lezárták dossziéját. Egy 1972-es keltezésű, a dossziéhoz csatolt szolgálati jegy szerint azonban a III/I-es csoportfőnökség 3-as osztálya kérte, hogy töröljék Lendvait a tiltó névjegyzékről. Az indoklás szerint “folyamatos beutazásához operatív érdekeink fűződnek”.

Paul Lendvai tavaly novemberben adott ki nyilatkozatot, amiben azt írta: “emberi becsületében és újságírói hírnevében sérti” őt a Heti Válaszban közölt cikk, amely szerint “önkéntes informátorként” jelentett 1985-ben a Külügyminisztériumnak.

A Heti Válasz állítása szerint Paul Lendvai az 1985 őszén Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum kezdete előtt két héttel a bécsi nagykövetségen keresztül jelentett a pártvezetésnek a hivatalos fórummal párhuzamosan, hazai és külföldi értelmiségiek részvételével tervezett ellenzéki szimpóziumról. A jelentésben leírta az ellenfórum programját, megnevezte a tervezett résztvevőket, illetve a rendezvényt kitaláló szervezet, az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége vezetőségének tagjait. A hetilap a Magyar Országos Levéltárban hozzáférhető külügyminisztériumi dokumentumokat közölt és idézett az üggyel kapcsolatban.

A publicista a cikkre reagálva leszögezte: “a diplomatákkal és hivatalos személyekkel tartott kapcsolat kötetlen beszélgetések formájában természetes és szokásos újságírói gyakorlat volt, és ma is az. Ilyenkor a dolog természeténél fogva a felek információkat is cserélnek, anélkül, hogy egymást informátornak tekintenék.”

Paul Lendvai tavaly novemberi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a Heti Válaszban megjelent írás “tudatos lejáratás, amelynek célja a kormány külföldi bírálóinak nyomása alá helyezése, adott esetben elhallgatatása”.

Paul Lendvai mellett tavaly decemberben nyilatkozatban állt ki Erhard Busek volt osztrák alkancellár. Munkásságával Lendvai jelentősen hozzájárult Európa és a demokrácia fejlődéséhez és teszi ezt ma is az osztrák televízióban (ORF) és az Europäische Rundschau folyóirat főszerkesztőjeként – írta állásfoglalásában Busek. “Magyar tömegtájékoztatási eszközökben, de befolyásgyakorlás révén máshol Európában is kísérlet történik az elismert nemzetközi újságíró hiteltelenítésére” – fogalmazott az egykori osztrák miniszterelnök-helyettes.

MTI – szebbjovo.hu