Az ellenzéki politikus fontosnak nevezte a párt változását, amit azzal magyarázott, hogy ami nem változik, az elpusztul. Értékelése szerint nem az a Jobbik küldetése, hogy egy társadalmi réteget örömmel töltsön el, hanem hogy Magyarországot erős, boldog és szabad országgá tegye. Azt hangoztatta: az ezzel járó küzdelmeket meg fogja vívni.
A pártelnök beszélt arról is, hogy minden pártban vannak viták, ám szerinte a Jobbik a legegységesebb és legösszetartóbb közösség, míg a Fideszt “a konc tartja össze”. A pártból távozóknak azt üzente: sokakat sajnál és bízik benne, hogy visszatérnek.
Vona Gábor azt is kijelentette: sem Simicska Lajosnak, sem Soros Györgynek nem a “csicskája”, a valódi problémákkal szeretne foglalkozni. A Közép-európai Egyetemről (CEU) azt mondta: az értékrendi vitákat nem bezárással kell megoldani, s szerinte egy jobb egyetemet kell csinálni, ami felkészít arra, hogyan lehet magyarként és emberként megmaradni.
A politikus a rendezvénysátrat megtöltő résztvevőknek ismertette a párt törekvéseit is. Az európai béruniót a párt egyik legfontosabb célkitűzéseként jellemezte, szerinte a bérek felzárkóztatása nélkül Magyarország ki fog ürülni. “Nagyon szeretik a magyar fiatalok a hazájukat, de azért éhen dögleni – már elnézést, hogy így mondom – nem akarnak” – fogalmazott Vona Gábor, aki bírálta, hogy noha szerinte a hazai szakszervezetek egyetértenek a célkitűzésükkel, pártokhoz tartoznak és nem ülnek le velük. A közéletben a félelem az úr, ezen a mentalitáson változtatni kell – tette hozzá.
Kitért az úgynevezett földesúradóra és a “lex Lúdas Matyi” törvénycsomagra is. Akire 2018 után vonatkozni fog az adó, annak majd fizetni kell, aki pedig törvénytelenül szerzett javakat, annak “el kell búcsúznia a lopott vagyontól, sőt lehet, hogy az ismerőseitől is” – fejtette ki, hozzáfűzve: egy Jobbik-kormány mindenkit a helyére fog tenni.
A pártelnök beszámolt a javasolt “D-ítpusú átvilágításról” is, amelynek egy nemzetbiztonsági, egy vagyoni és egy elmeorvosi vizsgálat a része. Mint mondta, sok munkakörben vannak alkalmassági vizsgálatok, egy politikusnál is látni kell, hogy képes-e elviselni a felelősséget.
Megjegyezte, javaslatait nem a Fideszre találta ki, magára is alkalmazni kívánja. Megerősítette azt is, hogy a kormányfői ciklust nyolc évben maximálná, s azt is javasolják, hogy az ország vezetői 1989-ig visszamenőleg nyilatkozzanak esetleges külföldi támogatásaikról.
Egy esetleges választási összefogásról szólva azt mondta: nem akarja cseberből vederbe vinni az országot és a politikai racionalitásnak is van határa. A győzelemhez erőt és hitelességet tartott fontosnak és célként jelölte meg, hogy pártja az elmúlt 27 évet váltsa le.
Vona Gábor beszédében az egyik legsúlyosabb kérdésnek nevezte a magyar-cigány együttélést és őszinte, tabumentes párbeszédet sürgetett. Értékelése szerint a szociális rendszerek életpályamodellt adnak a “megélhetési gyermekvállalásra”, s ezzel valamit kezdeni kell.
Az eddigi kormánypártok politikáját úgy jellemezte: kiválasztottak “egy díszcigányt”, beültették az Országgyűlésbe és “hagyták, hogy lopjon”, emellett könnyen mozgósítható szavazóbázisként tekintettek rájuk.
A Jobbik elnöke szerint sok szempontból változás kell és egy tudati célt is ki kell tűzni: el kell érni, hogy a cigány gyermekek a hazájuknak tekintsék Magyarországot, s ne lakhelyként vagy állampolgárságként.
A párt rendezvényére a közéleti programok mellett gyerekprogramokat, hagyományőrző bemutatókat és koncerteket szerveztek, az Új Magyar Gárda és Magyar Önvédelmi Mozgalom pedig toborzósátrat állított fel.
(FOTÓ)
(MTI)