A politikus a székelyföldi Maksán mondott beszédet a március 15-i ünnepség több száz résztvevője előtt.
Rámutatott: a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást.
“Van-e külön román szabadság a magyarok ellenében, van-e külön magyar szabadság a románok ellenében? Jól tudjuk a választ: nincs. Románia csakis akkor lehet szabad, ha nem fél a mi szabadságunktól” – hangoztatta a szónok.
Kifejtette: az erdélyi magyarságra hárul ma az a feladat, hogy megértesse többségi testvéreivel megértesse: a közösség megmaradása, a Székelyföld önrendelkezése nem Románia ellen van, hanem ez európai szabadságeszme kiteljesüléséért van.
A magyar nemzeti ünnepen Szilágyi Zsolt megkoszorúzta a székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron síremlékét a Maksához tartozó Eresztevényben.
A maksai megemlékezésen Fejér László-Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője is koszorúzott, beszédében pedig az összefogás és megbékélés fontosságát hangsúlyozta.
Az ünneplők a 15. Székely Határőr Gyalogezred bélafalviszakasza, tápióbicskei gyalogos, valamint sepsiszentgyörgyi és gidófalvi huszár hagyományőrző csapat vezetésével, szekerekkel vonultak a maksai református templomtól Gábor Áron síremlékéhez, Eresztevénybe.
Gábor Áron csaknem száz ágyút öntött és tüzéreket képezett ki a fegyverek nélkül maradt székelyszabadságharcosoknak. 1849 július 2-án a kökösi csatában a cári csapatok elleni tüzérségi összecsapásban ágyúgolyó oltotta ki életét, és a közeli Eresztevényben temették el.
(MTI)