Szávay István szónoklatában az elmúlt 25 év politikáját bírálva azt mondta: nem ezért küzdöttek a márciusi ifjak. Értékelése szerint 1989-1990-ben a “demokratikus fordulatnak hazudott átmenet” kisiklott, az ország ma is képtelen leszámolni a “vörös múlttal”. Példaként a Ságvári Endréről elnevezett közintézményeket, az állambiztonsági iratok feltáratlanságát és az idegen érdekeknek való kiszolgáltatottságot említette.
A jobbikos politikus valódi elszámoltatást sürgetett, Erdélyről szólva pedig azt mondta: a 12 pont között szereplő autonómia is csak álom.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden magyar állampolgárt meg kell tudnia védeni.
Az ellenzéki párt másik alelnöke, Apáti István a magyar katonák külföldi “szerepvállalásait” tette szóvá, az Iszlám Állam elleni küzdelemre utalva pedig aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az veszélynek teszi ki Magyarországot.
Mint mondta, 167 éve az államférfiak gondolkodás nélkül életüket adták a hazáért, a magyar földért, míg most törvényt sem tudnak hozni a termőföld védelmében. Párhuzamot vont azzal is, hogy Széchenyi István saját vagyonából áldozott a fejlesztésekre, míg az elmúlt 25 évben az országot irányító politikusokat az vezérelte, hogy “mennyit lophatnak a közösből”.
A nemzeti nagygyűlésként hirdetett rendezvényen Janiczak Dávid, Ózd polgármestere azt az üzenetet tartotta fontosnak, hogy bármilyen szilárd kormányzat legyőzhető, megroppantható, míg Marian Kowalsky, a lengyel Nemzeti Mozgalom államfőjelöltje a lengyel-magyar barátságot méltatta, jelezve: ez a szövetség újra Közép-Európa vezetőivé teheti a két országot.
A rendezvényen mintegy ezren vettek részt, köztük lengyelek, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai. A szimpatizánsok magyar, székely, lengyel és jobbikos zászlókat lengettek. A színpadra egy molinót feszítettek ki, amelyen az állt: az igazság szabaddá tesz. Az ünnepség a Romantikus Erőszak koncertjével zárult.
(FOTÓ)
(MTI)