Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozik nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelv-használatának „súlyos és értelmetlen” korlátozása ellen. A jogszabály elrendeli azon szobrok, emlékművek, sőt síremlékek feliratainak újrafaragását, amelyeken nincs legalább akkora méretű szlovák felirat, mint amekkorát az elhelyezők korábban saját anyanyelvükön rávésettek – hívták fel a figyelmet az aláírók.

A nyilatkozat aláírói felhívják a figyelmet arra, hogy „az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen, úgy véljük, minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell” – áll a dokumentumban.

Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje a szlovák törvény ellen a szavát, és az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elterjednek és elmérgesednek, hanem időben tartóztassák fel az aggasztó folyamatot. Aláírásukkal – mint olvasható – hitet tesznek egy olyan Európa mellett, amelynek polgárai szabadon, félelemmentesen és emberi méltóságukban háborítatlanul élhetnek. „Hitet teszünk a nemzetek és etnikai csoportok közötti feszültségek elkerülésének és a szabadság Európája megőrzésének, megmentésének szükségessége mellett” – írták.

Mint olvasható, Szlovákiában az elmúlt hetekben olyan törvényt terjesztettek elő, amely „teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelvével, amely szerint a Földön minden ember születésénél fogva szabad és egyenlő”. „Szemben áll a magyar-szlovák Alapszerződéssel, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségekről szóló Keretegyezményével és még sok más ajánlással”. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja majd anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik – áll a nyilatkozatban. Emlékeztetnek rá, hogy „a módosított törvény 2009. szeptember 1-jén lép életbe. A II. világháború – az emberi történelem legsötétebb eseménysorozatának, az etnikai alapon történő jogsértések és népirtás – 70. évfordulóján.”

A nyilatkozat aláírói között szerepel Ádám Veronika akadémikus, Jakov Barzilai magyar származású izraeli holokauszt-túlélő költő, Bábel Balázs római katolikus érsek, Bogárdi Szabó István református püspök, Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő, Charles Ingrao, az indianai Purdue Egyetem történész professzora, elismert Közép-Európa szakértő, Ann Major Ausztráliában élő történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Ivan Sanders, aki a New York-i Columbia Egyetemen közép-európai és magyar irodalmat tanít, valamint Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező és Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke.

(MNO)