A Baden-Württemberg tartományi belügyminisztérium szerdai bejelentése szerint a tárcavezetők pénteken telefonkonferencián tárgyalnak a helyzetről. A szociáldemokrata (SPD) vezetésű baden-württembergi belügyminisztérium a tanácskozásra előkészít egy javaslatot, miszerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után a régió további országait is az úgynevezett biztos származási országok közé kell sorolni, amivel gyorsítani lehet a menedékjog iránti kérelmek elbírálását.
A bajor konzervatív CSU is ezt szorgalmazza, a párt szerint Koszovót és Albániát sürgősen a biztonságos származási országok közé kell sorolni. Marcel Huber, a bajor miniszterelnöki hivatal vezetője az n-tv hírtelevízió szerdai beszámolója szerint úgy véli, hogy Koszovóban amenedékjoggal való tömeges, szervezett visszaélés tapasztalható. A balkáni országban “valóságos exodus” kezdődött, holott nincs háború és nem történt természeti katasztrófa, és ez nemcsak a német menekültügyi ellátórendszert terheli túl, hanem Koszovó fennmaradását is veszélyezteti – mondta Huber.
A CSU testvérpártja, a CDU egyik tekintélyes politikusa, Volker Bouffier Hessen tartományi miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban szerdán megjelent interjúban a bevándorlással kapcsolatban kifejtette, hogy több típusról van szó, és ezek között az egyik a “szegénységi bevándorlás”. Ebben a csoportba olyan emberek tartoznak, akik “azért jönnek hozzánk, mert kilátástalannak tartják a helyzetüket” ami ugyan érthető, de az ilyen élethelyzetre hivatkozva “nem lehet menedékjog iránti igényt támasztani”.
Németországban tavaly 60 százalékkal, az egy évvel korábbi 127 ezerről 203 ezerre emelkedett nőtt a menedékjogi kérelmek száma. A hullám januárban tovább emelkedett, az év első hónapjában 20 042 kérelmet regisztráltak, ami decemberhez képest 22.9 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest 73,1 százalékos növekedés.
A kérelmezők között igen jelentős a balkáni országokból, különösen a Koszovóból és Albániából érkezők aránya. Januárban 3630 koszovói állampolgár nyújtott be kérelmet, ami csaknem a duplája a decemberi 1956-nak, míg az albán állampolgárokat tekintve a decemberi 940-ről 1648-ra emelkedett a kérelmek száma. Nekik az illetékes bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) eddigi gyakorlata alapján nincs esélyük a menedékjog megszerzésére.
A hivatal megítélése szerint a balkáni országok állampolgárainak esetében a Németországba bevándorlást nem politikai üldöztetés motiválja, a menedékjog ezért nem adható meg. Ezt a megítélést tükrözi a BAMF tavalyi döntéseinek statisztikája, miszerint 99-100 százalék közötti az elutasított kérelmek aránya.
A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap a legutóbbi számában azt írta, a pristinai német nagykövetség figyelmeztette Berlint, hogy még magasabbra emelkedhet a koszovói menekültek hulláma Németországban, és a helyzet kezeléséhez gyors és látványos hatósági intézkedésekre van szükség.
Pristinában az a hír járja, hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra “jó megélhetést biztosít” – emelték ki a diplomaták a berlini központnak küldött jelentésben.
Hozzátették: a “lavina” megállításához “nagy médiafigyelmet” kiváltó intézkedés szükséges, mert csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok.
(MTI)