Az akácméz jelenti a teljes magyar méztermelés 40-60 százalékát, vagyis döntően az juttatja a profithoz, a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz a méhészeket – közölte Mészáros László.
Mint elmondta: az akácerdőket döntően, jellemzően alacsony aranykorona-értékű, futóhomokos területekre telepítették, ahol más növények gazdaságosan nem termelhetőek, illetve az erdők elpusztításának káros ökológia következményei is lennének.
Ugyanakkor 20 ezer méhész, illetve a háttérágazatokban dolgozók megélhetése függ az akácméztől, ezért az agrárdiplomáciának erőfeszítéseket kell tenni a nővény megvédése érdekében – mondta a szakember.
A földművelési tárca idén januárban közölte, hogy az előzetes brüsszeli tervekkel szemben a hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az “idegenhonos özönfajok” uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.
(MTI)