Az eredményt a sajtó bizonyára “büntetésként” értékeli majd, “és ez így is van” – mondta Sigmar Gabriel a választás után elmondott beszédében. Az utóbbi két évben “nem kíméltelek titeket, és a párt 25 százaléka ezt nem akarja”, ugyanakkor a szavazás révén világossá váltak a viszonyok, hiszen “mindenki tudja, hogy én mit képviselek”, és a párt háromnegyedes többséggel döntött arról, hogy “arra van az előre” – mondta az újraválasztott elnök.
Az SPD-nek “modern pártként” a társadalom “dolgozó közepét” kell képviselnie, és nem csak a kisebbségekre és a kirekesztettekre kell támaszkodnia, mert “a kisebbségek összessége nem alkot többséget” – mondta Sigmar Gabriel.
A pártban erősen vitatott témák közül kiemelte, hogy határozottan kiáll az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalási szakaszban lévő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) mellett, és az a meggyőződése, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése nagyobb társadalmi haszonnal jár, mint az adók emelése, a Németországba beáramló menedékkérők számát pedig csökkenteni, a beáramlást lassítani kell.
Sigmar Gabriel 2009 óta vezeti a pártot, amely tartományi szinten ugyan sikeres – a 16-ból 14 tartományban kormányon van -, de az országos választói támogatottságot tekintve a 2009-es országos parlamenti (Bundestag-) választás óta 25 százalék körül stagnál, messze lemaradva a 35-39 százalék körüli támogatottsággal rendelkező CDU/CSU mögött.
Sigmar Gabrielt 2009-ben 94,2 százalékos, 2011-ben 91,6 százalékos, 2013-ban 83,6 százalékos eredménnyel választották meg elnökének. Mindig egyedüli jelöltként indult a tisztségért.
A pénteki 74,3 százalékos eredmény a legrosszabb a 152 éves SPD történetének azon elnökválasztásai sorában, amelyeken csak egy jelölt volt.
A történelmi mélységű támogatottsággal kapcsolatban elemzők rámutatnak, hogy a csaknem 450 ezres tagságú párt kongresszusi küldötteit kiállító funkcionárius rétegre erőteljesebben baloldali nézetek jellemzőek, mint a pártot a társadalmi közép felé irányítani igyekvő pártelnökre.
(MTI)