Hat év után újra ülésezik a MÁÉRT, azaz a Magyar Állandó Értekezlet. A világ magyar szervezeteinek fórumát november 5-én tartják. Ennek apropóján érdemes felidézni, milyen céllal hívták életre az értekezletet, és milyen eredményeket ért el a magyar-magyar párbeszéd viszonyában.

Miután a magyar kormány úgy döntött, hogy újra összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), azonnal felmerült a fórum átalakításának szükségessége, a bizottsági rendszer újraindítása. A továbbiakban áttekintjük a MÁÉRT megalakulásának körülményeit, szervezeti felépítését és legfontosabb eredményeit.

A kezdetek

A MÁÉRT előzményeként a Horn-kormány idején összehívott magyar-magyar csúcsok tekinthetőek, melyek főként a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződések egyeztetéséről szóltak. Majd ezek a találkozók abbamaradtak, de három év múltán, 1999-ben újra igény mutatkozott a magyarországi és határon túli magyar párbeszéd felújítására, így 1999. február 20-án, immár intézményes formában megalakult a Magyar Állandó Értekezlet.

“A Magyar Állandó Értekezletet a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői alkotják, de minden esetben biztosítva a térség valamennyi magyar nemzeti közösségének részvételét. A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze. Munkarendjéről maga határoz.” – részlet a „Magyarország és a határon túli magyarság – 1999” konferencia nyilatkozatából

Az esemény kapcsán előzetesen táplált aggodalmak indokolatlanoknak bizonyultak: a szomszédos országok akkori vezetése, valamint a nemzetközi közvélemény tudomásul vette a magyar-magyar párbeszéd felújítását – írja a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a honlapján.

A MÁÉRT hatékony működése érdekében a magyar Országgyűlés szakbizottságok felállításáról döntött, melynek munkáját a HTMH segítette. A bizottságok hat szakterületen – kulturális, oktatási, szociális- és egészségügyi, gazdasági, állampolgársági, illetve önkormányzati és EU integrációs ügyek – dolgoznak ki ajánlásokat, majd ezeket a kormányhoz juttatják el.

Milyen eredményeket ért el a MÁÉRT?

A MÁÉRT kétségkívül a státusztörvény előkészítésében játszotta a legfőbb szerepet, már a második ülésen megfogalmazódott az igény a határon túli magyarok státuszát rendező törvényre. A szakértői bizottságok tehát 1999 novemberében összeültek, hogy kidolgozzák a szabályozást, majd a MÁÉRT harmadik ülésén elhangzott ajánlásokat is beépítették a törvénytervezetbe. Az Országgyűlés 2001. márciusában 94 százalékos többséggel elfogadta a “Szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvényt, mely 2002. január 1-jén lépett hatályba.

A kettős állampolgárság ügyében már nem mutatkozott ilyen konszenzus a magyar kormány és a MÁÉRT tagjai között. A 2004. novemberében tartott ezidáig utolsó ülésen heves vita alakult ki, mert a határon túli magyar szervezetek kiálltak a kettős állampolgárság mellett, és felszólították a kormányt, hogy ne folytasson negatív kampányt. Az ülés alatt nem jutottak közös nevezőre a felek, így a MÁÉRT történetében először nem született közös nyilatkozat. A népszavazás után a kettős állampolgárság kérdése patthelyzetet idézett elő a magyar kormány és a határon túli szervezetek között, az előbbi elutasított minden olyan tárgyalási lehetőséget, ahol a kérdés szóba kerülhetett. A MÁÉRT jegelése után a határon túli szervezetek a saját kezükbe vették az irányítást, és 2005-ben életre hívták a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, azaz “kis-MÁÉRT”-ot.

Változások előtt

A második Orbán-kormány megalakulása után valószínűsíthető volt, hogy felújítják a MÁÉRT üléseket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már júliusban jelezte, hogy igény esetén készek a szervezet megváltoztatására, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár pedig a MÁÉRT legfontosabb mondanivalójának az újjáalakulást jelölte meg a keddi sajtótájékoztatón.

A tervek szerint felújítják a bizottsági rendszert, új formát adnának a státusztörvénynek, és kiterjesztenék az oktatási-nevelési támogatásokat az óvodásokra is. Egy dologban azonban nem várható változás: a MÁÉRT a magyar pártok és politikai szervezetek fóruma, a szervezet tagjai csak olyanok lehetnek, akik magyarként definiálják magukat. A hat év után felmelegített MÁÉRT ülés tehát nagy feladat előtt áll, nemcsak a közös hangot kell újra megtalálni a tagoknak, hanem a szervezet hatékony működését is be kell indítani.

Forrás: Kitekintő.hu