A 2009-es esztendőt joggal nevezhetjük eseménydúsnak a határon túli magyar közösségek helyzetének szempontjából. Nem kevésbé ígérkezik izgalmasnak 2010 a Kárpát-medencében: parlamenti választások, elnökválasztás, népszavazás, autonómia kérdése, területfejlesztés, illetve a magyarországi választások fogadják a 90 éves Trianon-évfordulót. Ezen események fordulópontot jelenthetnek a szomszédos országokban élő magyar közösségek életében.

Románia

Romániában 2010-ben kiderül, hogyan állják ki a gyakorlat próbáját az előző esztendő eredményei. Nevezetesen meglátjuk, hogyan lesz képes az új román kormány – soraiban az RMDSZ-szel – biztosítani a parlamenti többséget, mely a román törvényhozásban 236 szavazatot jelent. A kormánykoalíció: a PD-L, az RMDSZ, és a kisebbségiek összesen 241 szavazattal rendelkeznek, ami minimális többséget jelent a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi kormány ki akarja húzni a következő választásokig, akkor a koalíciót alkotó pártok frakcióinak stabil hátteret kell biztosítaniuk a kormány számára, hogy ne forduljanak elő átszavazások, frakcióból esetleg kormánykoalícióból való kilépések.

Érdekes lesz figyelni az RMDSZ politikáját, mely kormányerőként igyekszik majd érvényesíteni programját, és képviselni az erdélyi magyarság érdekeit. A koalíciós megállapodás tartalmazza a kisebbségi jogok bővítésének területét, s a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Ennek fontos garanciájának tűnik, hogy Kelemen Hunor lett a Boc-kormány művelődési minisztere. 2010 végén meglátjuk milyen mértékben sikerül a kormány négy RMDSZ-es politikusának Székelyföld igényeit is kielégíteni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Párt (MPP) is kritizálta az RMDSZ kormánypozíciójával kapcsolatban. 2010 fontos kérdése lesz, hogy sikerül-e közös nevezőre jutni az MPP-vel annak érdekében, hogy a romániai magyarság némiképpen közös hangon szólalhasson meg. Az eredményesség fokmérője lesz, hogy az elkövetkező esztendőben sikerül-e megtartani a már évek óta halogatott székelyföldi referendumot. A népszavazás már jelentős eredménynek számítana, hiszen az autonóm státusz kétségkívül túlzottan előrehaladott várakozás lenne 2010-ben.

Szlovákia

A szlovák-magyar viszony az utóbbi években többször is fagyosra fordult. A Sólyom-ügy, a nyelvtörvény módosításának kérdése, a hazafias törvény új ötlete, illetve a sok más lezáratlan ügy mind átgyűrűznek 2010-re.

Mivel a Sólyom-ügyben az Európai Bizottság válasza nem volt megfelelő a magyar kormány számára, így az ügyet az Európai Bíróság elé viszi a kormány. Balázs Péter külügyminiszter szerint válasz egy féléven belül, 2010 derekára várható.

A nyelvtörvény kapcsán még nem fejeződtek be a nemzetközi tárgyalások. Az elfogadott irányelvek a magyar kormány szerint tarthatatlanok, így a folytatandó tárgyalások idejére kéri, hogy Szlovákia függessze föl a büntetések kiszabását. Ellenkező esetben a magyar kormány hajlandó lesz jogi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyaroknak. Emellett kijelentette, hogy mindaddig, amíg nem születik mindkét fél számára kielégítő döntés, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is képesek elmenni. Úgy tűnik, hogy 2010-ben Európa a magyar-szlovák vitától lesz hangos.

A szlovák politikai élet kiemelkedő eseménye lesz a 2010 tavaszán tartandó parlamenti választás, amely jó eséllyel a szlovákiai magyarság helyzetének irányvonalát is megszabja a következő négyéves periódusra. Döntő fontosságú kérdés ugyanis, hogy a jelenlegi kormánykoalíció a radikális nacionalistákkal sorai közt képes lesz-e megtartani a hatalmát, esetleg új kormány alakul. Egy más összetételű kormány (tekintettel a magyarországi választások várható eredményére), a nacionalista pártok nélkül, esetleg magyar párttal a koalícióban, nagyban javíthatna a fennálló viszonyokon, a vitatott kérdések más megvilágításba kerülnének.

A magyar kisebbség érdekérvényesítését nehezíti az MKP szakadása, a Bugár Béla vezette csoport kiválása a pártból. A Magyar Koalíció Pártja, valamint a szakadás által létrejött Híd-Most párt a magyar szavazók megosztását eredményezi, s így veszélyezteti a parlamenti küszöb elérését. Ezzel szemben, ha mindkét párt bejut a parlamentbe, a magyarság egy differenciáltabb reprezentációja valósulhat meg. A két szlovákiai magyar párt együttműködése a választásokon nem tűnik valószínűnek, bár Mikuláš Dzurinda egy táborba vezetheti őket, ugyanis az SDKÚ-SD elnöke egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat, valamint a jelentősebb parlamenten kívüli erőket is a Híd-Mosttal együtt, a közelgő választások kapcsán.

A jelenlegi kormány újraválasztása esetén nem várható lényeges változás se a szlovák-magyar viszonyban, se a szlovákiai magyarok helyzetét illetően. Ez valószínűleg a korábbi tendenciák továbbélését eredményezné. Dzurinda hatalomátvételével, Jan Slota marginalizálódásával azonban egy konszolidáltabb időszak köszönthetne be, mely enyhítené a fennálló hideg politikai légkört.

Ukrajna

A kárpátaljai magyarság helyzetének javulását a januárban sorra kerülő ukrán elnökválasztástól reméli. Az UMDSZ ugyanis választási egyezséget kötött Viktor Janukoviccsal, a Régiók Pártjának elnökjelöltjével, aki támogatásukért cserében a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét ígérte. A megállapodás értelmében Janukovics – ha államfővé választják – biztosítja az ukrajnai kisebbségek szabad nyelvhasználatát az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az államigazgatásban és a sajtóban. Szavatolja továbbá a jogi és gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy a kisebbségek minden szinten megőrizhessék és fejleszthessék anyanyelvű oktatásukat.

A jelölt támogatása egyértelmű Kárpátalja számára ugyanis a többi elnökjelölt programja nem tartalmaz hasonló kisebbségvédelmi ígéreteket. Így lehetővé válik, hogy a kárpátaljai oktatást veszélyeztető problémákat országos fórumok elé vigyék, ami javítana a helyzet megoldási esélyein.

Szerbia

Paradoxnak tűnik, hogy a korábban említett két EU-tagállamban, Szlovákiában és Romániában a magyar kisebbség helyzete nem felel meg az elvárható európai uniós normáknak, s a legtöbb esetben csak hangzatos lózungokban nyilvánulnak meg az EU-tagság várt gyümölcsei, ezzel szemben Szerbiában létrejött Vajdaság Autonóm Tartomány. Közel sem olyan ellentmondásos a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz és ennek érdekében jelentős lépéseket kell tennie a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Szlovákiára és Romániára nem nehezedik már ilyen nyomás, ennek köszönhető, hogy Székelyföldön egy véleménynyilvánító népszavazást sem sikerül megtartani, Szlovákiában pedig a szélsőséges revizionizmus megnyilvánulásként értelmeznek minden ilyen irányú törekvést.

Mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy Szerbia abban a tekintetben hasonló helyzetben van Magyarországgal, hogy jelentős számú szerb kisebbség él a szomszédjai területén. Tehát Szerbia liberális kisebbségpolitikája a szomszéd országokkal folytatott viszony javítására való törekvés eredménye. A törekvést pedig egyrészt a nagyszámú határon túli szerb kisebbség, másrészt az Európai Unió értékei, és irányelvei alapozzák meg.

2010 Vajdaság autonómiájának, valamint a magyar nemzeti kisebbség érdekérvényesítésének próbája lesz. Első lépésként a választói névjegyzék felállítására kerül sor, melynek folyamatában a magyar közösség kiemelkedően teljesít, s nem okoz problémát a törvényben meghatározott cenzust elérni. Ezzel együtt az is elérhetővé vált, hogy közvetlenül válasszák meg a nemzeti tanácsot. Szerbia jelentős lépéseket tesz az Európai Unió irányába, ennek eredményeit 2010-ben a szerbiai magyarság is élvezheti majd.

Horvátország, Szlovénia és Ausztria

A szlovéniai magyarság nagyobb mértékű javulására számíthat 2010-ben. A szlovén kisebbségpolitika talán legnagyobb mértékben felel meg az európai uniós elvárásoknak. A lokális érdekképviselet mellett jelentős területfejlesztési projektek megvalósulása várható, a szlovén és európai viszonylatban is elmaradott Muravidéki régióban. Horvátországban és Ausztriában a korábbi években tapasztalt tendenciákra lehet számítani.

Forrás: Kitekintő – Medgyesi Ádám