A bíróság a napokban hozta nyilvánosságra döntését, amely megjelent a hivatalos horvát közlönyben, és amelyből részleteket több sajtóorgánum is közölt.
A Mol az MTI megkeresésére közölte, hogy még nem kapták meg a döntésről szóló értesítést, ezért nem is tudták tanulmányozni azt, de álláspontjuk továbbra is változatlan: a Mol nem manipulált.
A bírósági ítélet leszögezte, hogy a HANFA törvényesen járt el, amikor úgy ítélte meg, hogy “a Mol Nyrt. 2010. december 15-én manipulálta a horvát pénzügyi piacot, mert az INA részvényeladására vonatkozó általános ajánlatában, majd később sajtókonferenciákon is olyan információkat közölt, amelyek hamis képet festettek az INA részvények megvásárlásának céljáról”.
A HANFA szerint megtévesztő volt, hogy a Mol az INA részvényeinek 2800 kunás részvényenkénti áron történő megvásárlását úgy próbálta feltüntetni, hogy lehetőséget nyújt a kisrészvényeseknek arra, hogy a piaci árnál magasabb áron adhassák el részvényeiket – akkor az INA részvényei a tőzsdén 1721,14 kunát értek. Miután az ajánlat lejárt, az Mol folytatta az INA részvényeinek felvásárlását, ám ekkor már 3650 és 4016,02 kunás áron. A HANFA ezért az állítja, hogy a Molt az INA többségi tulajdonának megszerzése vezérelte, és ezt nem tett közzé az ajánlat meghirdetésekor.
A bírósági ítéletben az áll, hogy a Mol Nyrt. ezzel megsértette a tőkepiacról szóló törvényt, amely kimondja, hogy tilos bármilyen formában befolyásolni a pénzügyi piacot. A közigazgatási bíróság ezzel a döntéssel mindössze jóváhagyta a HANFA végzését, s nem ítélte pénzbírság megfizetésére a Molt, mert a HANFA nem szabálysértési eljárást indított a Mol ellen, hanem az erősebb, büntetőjogi eljárás mellett döntött: ugyanazon ügyben, ugyanazon személyekkel szemben nem lehet két eljárást indítani a horvát törvények szerint. A HANFA még 2011 májusában, annak a végzésnek alapján, amelyet most a bíróság is helybenhagyott, bűntető jogi feljelentést tett a Mol Nyrt. vezetése ellen azzal a gyanúval, hogy befolyásolták a tőkepiacot és gazdasági bűncselekményt követtek el. Az ügyben a horvát korrupció elleni hivatal (USKOK) vizsgálódott.
A HANFA határozata ellen benyújtott keresetében a Mol arra is hivatkozott, hogy Horvátországban nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kötelezővé tenné a részvényvásárlás céljának feltüntetését – áll a bírósági végzésben.
Az INA részvényeinek 49,08 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol rendelkezik az irányítói jogokkal.
(MTI)