Az elmúlt másfél nap során két újabb felszólalásom volt az Európai Parlament plenáris ülésén, továbbá nemzetközi sajtótájékoztatót tartottam “A magyarországi emberi jogi válsághelyzet” címmel. Ezen túlmenően az az öröm és megtiszteltetés ért, hogy beválasztottak az Európai Parlamentnek az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataiért felelős 52 tagú küldöttségébe. E kiemelkedő jelentőségű delegációnak rajtam kívül egyetlen magyar teljes jogú tagja van, Szájer József.

Póttagként pedig egy számomra szintén nagyon fontos küldetést kaptam: a Palesztin delegáció tagja lettem A Jobbik delegáció másik két tagja is fontos delegációkba került: Balczó Zoltán az Arab félsziget EP küldöttség teljes jogú tagja lett, s póttagként pedig az Oroszország és az Európai Parlament közötti kapcsolatok ápolásához fog tudni hozzájárulni.

Szegedi Csanád delegációja talán a leghosszabb nevet viseli: az EU Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal, Tadzsikisztánnal, Türkmenisztánnal, és Mongóliával fenntartott kapcsolatait koordináló küldöttség.

A két legutóbbi felszólalásom közül az első Barroso elnökhöz szólt, akitől választ kértem – sajnos eredménytelenül – arra a kérdésre, hogy miért nem tett valamit az általa vezetett Európai Bizottság a 2006. őszi tömeges emberi jogi jogsértések elítélése és a magyarországi emberi jogi válsághelyzet megszüntetése érdekében. Rámutattam: Európa történelmi fordulóponthoz érkezett. Az emberek többségének elege volt a neoliberális rendszerből, amelyben a globális nagytőke és a multinacionális cégek uralkodnak.

Európának új paradigmára, valódi változásra van szüksége, s ahhoz, hogy az emberek e változás alakítói lehessenek, biztosítani kell emberi jogaikat, különösen véleménynyilvánítási szabadságukat. Ezért is súlyos a felelőssége annak az Európai Bizottságnak, amelyik következmény nélkül hagyja egyik tagállamában a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog rendszeres és súlyos megsértését. (Éppen ezen okok miatt nemmel szavaztam Barroso újraválasztására.)

Szerdán délelőtt a G20 csúcstalálkozóra történő készülődés kapcsán szintén arra mutattam rá, hogy az Európai Parlamentnek az Unió polgárai többségének álláspontját kell képviselnie. Márpedig a többség nem a multinacionális cégek csúcsvezetőiből, hanem kisgazdákból, kisvállalkozókból, állami alkalmazottakból áll. Előttük a jelenlegi neoliberális, globális világrend leszerepelt, ők új paradigmára vágynak. Kértem, hogy a csúcstalálkozón résztvevők ezt az üzenetet adják át választóinktól.

Az emberi jogok magyarországi válsághelyzetéről szóló nemzetközi sajtótájékoztatón videofelvételek segítségével mutattam be 2006.őszének véres jogsértéseit, s rámutattam: annak a Göncz Kingának, aki a mindezért felelős kormány tagja volt, nincs helye a LIBE (Szabadságjogi, Rendészeti, Igazságügyi) Bizottság élén. Az EU-nak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság melletti kiállása ilymódon teljességgel hiteltelenné válik.

Felhívtam a figyelmet továbbá arra is, hogy az EU tétlensége biztatást jelentett az emberi jogokat megtaposó kormányerők számára, s ennek “köszönhető”, hogy az elmúlt három évben minden jelentős tüntetést a szabadságjogok semmibevételével oszlatott fel a rendőrség – mint azt az Ombudsman, a Független Rendőrségi Panasztestület illetve a bíróságok megállapították. Ismertettem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerepét a jogsértésekkel kapcsolatosan az igazság kiderítésében és feltárásában, az áldozatoknak nyújtott kártérítések elérésében, a felelősségre vonás kezdeményezésében s összességében a jogállam megmentéséért folytatott harcban.

Tájékoztattam a megjelent újságírókat arról, hogy a Magyar Gárda azért jött létre, hogy valamiféle biztonságot és védelmet jelentsen a totális hatalmi önkénnyel szemben azoknak, akik szabadságjogaikat (például tüntetéseken) gyakorolni kívánják.

Emellett bemutattam a Gárda fontos szerepét a teljesen védtelenül maradt magyar vidéki lakosság vagyonának és testi épségének védelmében a tömeges bűnözéssel szemben.

Úgy összegeztem mondanivalómat, hogy Magyarországon erőteljes nemzeti ellenállás jött létre a gazdasági és politikai elnyomással és a hatalmi erőszakkal szemben. Hívjuk és várjuk az európai sajtót és főként az európai embereket arra, hogy harcunkat ismerjék meg, s ha vannak közös céljaink, akkor csatlakozzanak, hiszen ami ellen fellépünk, azok jórészt világméretű igazságtalanságok is.

Szeretettel ajánlom az érdeklődőknek, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén rögzített felszólalásainkat tekintsék meg rendszeresen az EP honlapján – a képviselő nevére kattintva elehet elérni.

Strassbourg, 2009. szeptember 16.

Morvai Krisztina EP képviselő