“Tipikusan úgymond múzeumi kép: egyfelől eladhatatlan, másfelől viszont felbecsülhetetlen értékű” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a kisebb méretű, kisebb gyűjteményekbe tartozó Munkácsy-alkotások eddigi árverési rekordjai nagyjából az egymillió dollárt érték el.
“A Krisztus Pilátus előtt reális vagy elvárható becsült vételi ára azonban ennél az összegnél jóval magasabb kell, hogy legyen” – mondta.
Bellák Gábor emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy-trilógia monumentális, látványos darabjai keletkezésük óta nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is csak az 1990-es években szerepeltek először együtt kiállításon.
Hozzátette, hogy a trilógia volt Munkácsy Mihály legnagyobb szabású képterve és kivitelezése – nemcsak az alkotások monumentális mérete miatt, hanem üzleti értelemben is, hiszen a képek korabeli kiállítása és bemutatása sikeres vállalkozás volt. Charles Sedelmeyernek, Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjének, a festő impresszáriójának köszönhetően a trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt már születése előtt a nemzetközi figyelem középpontjába került.
A most megvásárolt kompozíció 1881-ben született, és még abban az évben Európa több városában, köztük Bécsben, Párizsban és Budapesten is bemutatták. A másodikként, 1884-ben elkészült Golgota szintén körbeutazta Európát. A Munkácsy utolsó műveként számon tartott Ecce Homo 1896-ban született.
A művészettörténész szerint a három kép műfajtörténeti szempontból is jelentős alkotás, mert arról tanúskodnak, hogy milyen eszközökkel próbált hatásos és lenyűgöző látványt teremteni a festészet közvetlenül a film megjelenése előtt.
Bellák Gábor hangsúlyozta, hogy mindegyik képnek külön története van. A trilógia két darabja – a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota – egy amerikai gyűjtő, John Wanamaker birtokába került, és mintegy száz évig volt örökösei kezén. Az Egyesült Államokban az 1980-as években elárverezték a két képet, amelyek két különböző tulajdonoshoz kerültek. A Krisztus Pilátus előtt egy kanadai gyűjtőé lett, aki halála után a festményt a kanadai Hamilton Galériára hagyományozta. A Golgota jelenleg az Amerikában élő magyar műgyűjtő, Pákh Imre tulajdonában van. Az Ecce Homót a 20. század elején Déri Frigyes szerezte meg, majd halála után az általa alapított debreceni Déri Múzeum törzsanyagába került.
Bellák Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Munkácsy életművének legnagyobb részét Magyarországon kívül alkotta, ezért fő művei közül több jelenleg is külföldi tulajdonban van. Példaként említette a Milton című festményt, amely díjat nyert az 1878-as párizsi világkiállításon. Ez után lett Munkácsy a Becsületrend tagja. A kép a mai napig a New York-i közkönyvtár recepciójának falát díszíti, és még soha nem járt Magyarországon.
Emellett a festő több portréja, életképe is amerikai és más külföldi gyűjteményeket gyarapít, csakúgy mint a Siralomház című művének kisebb változatai.
(MTI)