A 2010-2011-ben történt bűncselekmények miatt összesen 18 embert vádolt meg az ügyészség. Az elsőrendű vádlottat, aki nyelvvizsgáztatóként dolgozott, 12 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találta bűnösnek a bíróság.
A vizsgázók az írásbeli vizsgát külön teremben írták meg, a feladatok megoldását az elsőrendű vádlott dolgozta ki nekik, figyelve arra, hogy a megoldások eltérőek legyenek. A szövegértéses feladatnál a vizsgázókat adategyeztetésre hivatkozva tartotta a teremben vizsga végén, és akkor diktálta le a megoldásokat, a szóbeli vizsgánál pedig meg sem kellett jelenniük, mert a vizsgáztató azt mondta kollégáinak, a vizsgázókat délelőtt már levizsgáztatta, csak a szükséges adminisztrációt kell megcsinálni.
A férfit – aki a büntetőeljárás során beismerő vallomás tett – a bíróság börtönbüntetés mellett négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, hat évre a nyelvvizsgáztatói foglalkozástól, valamint 200 ezer forintos pénzbírságra ítélte. Emellett a bíróság elkobozta a szabálytalan nyelvvizsgáztatásból származó 3,5 millió forintot.
A férfi az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán arról beszélt, nehéz helyzetbe hozta a kollégáit, akiktől bocsánatot kér, amiért visszaélt a gyanútlanságukkal.
A bíróság felmentette a korrupciós bűncselekmény alól a megvádolt másik három nyelvvizsgáztatót, mert nem volt bizonyítható, hogy tudtak a szabálytalan vizsgáztatásról. A vizsgáztatók egyébként azt vallották, nem tudtak a vesztegetésről, és megbíztak az elsőrendű vádlottban, aki a szóbeli vizsgákon az adminisztrációt intézte. A bíróság ugyanakkor a szóbeli vizsga jegyzőkönyvének szabálytalan kitöltése miatt közokirat-hamisítás miatt egyiküket próbára bocsátotta, két vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.
Az ügyben a közvetítő, a per ötödrendű vádlottja volt az, aki “összehozta” a vizsgázókat a vizsgáztatóval, egyes esetekben a vizsga helyszínére fuvarozta a vizsgázókat, és tájékoztatta az elsőrendű vádlottat arról, hány szabálytalan vizsgázó fog érkezni, valamint tartotta a kapcsolatot a vizsgázókkal. Az ő – más ügyben folytatott – telefonlehallgatása nyomán derült ki a vesztegetési ügy.
A bíróság szerint a férfi két esetben maga tett ajánlatot a vizsgázóknak a “könnyebb” módról, tíz esetben pedig a vizsgázók keresték meg, ezért kétrendbeli, felbujtóként és tízrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találták bűnösnek. Ezért 1,5 év börtönbüntetést kapott, amit három évre felfüggesztettek, továbbá 180 ezer forint pénzbüntetésre és csaknem 600 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték.
A perben 13 vizsgázót vádoltak meg veszegetéssel és közokirat-hamisítással, közülük egy vizsgázót felmentettek, mert az bizonyítható volt, hogy felvette a kapcsolatot a közvetítővel, de az nem, hogy szabálytalan volt a vizsgája. A többi 12 vádlott esetében – akiknek egy része beismerő vallomást tett – a bíróság 60 ezer és 150 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Az ügy két vádlottját, akik rendőrként követték el a vesztegetést, ezen kívül lefokozásra és 1,5 éves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték.
Az ügyész a vizsgáztatók, a közvetítő és egy vizsgázó vonatkozásában fellebbezett, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Tíz vizsgázó esetében azonban – mivel az ügyész, a vádlottak és a védők is tudomásul vették a döntést – az ítélet jogerőssé vált.
Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt.
(MTI)