– „Magyarország a magyaroké”! Arra kérem, magyarázza el, milyen gondolatok rejlenek e szlogen mögött Ön szerint.

– A Jobbik Európai parlamenti választási jelszava volt ez, amely úgy tűnik, elnyerte az emberek tetszését. Magyarországon nem a tisztességes munkából megélni akaró, a gyermekeiket becsülettel nevelő állampolgárok élveznek kiváltságokat, hanem a hazánkat gyarmatosító, kizsigerelő multinacionális milliárdosok, akiknek sok esetben „csak térkép e táj”. Ennek az átütő sikerű választási eredménnyel vége, és elkezdődhet a szebb jövő, amely a magyar emberek hazájává teszi újra szülőföldjüket.

– Rengeteg támadást kellett mostanában kiállnia Önnek és pártjának egyaránt. Felmerült, hogy a Jobbikot a Gazprom pénzeli, illetve nevezték már szervezetét a Fidesz, és az MSZP bábjának is. Önt pedig Csurka István egyszerűen „lezsidózta”. Van-e ezekben a vádakban igazság?

– Ezek a vádak sajnos csak alátámasztják a mi megállapításainkat: az elmúlt húsz évben a politikai garnitúra képviselői olyan erkölcsi szintre süllyedtek, hogy el sem tudják képzelni, hogy az ember tisztességes és becsületes munkával sikeres lehet Magyarországon. Sokszor megfigyelhető, hogy még a média képviselői is csak kerek szemekkel néznek például Morvai Krisztinára, aki munkáról, tisztességről, becsületről, magyar érdekekről beszél. Nem kívánunk ezekkel a vádakkal foglalkozni, mi az országot akarjuk végre rendbe tenni.

– Szijjártó Péter szerint a Fidesznek, mint jobbközép pártnak a lehető legkisebb érdeke fűződik ahhoz, hogy létrehozzon még egy pártot a jobboldalon. Ezzel csak az MSZP jár jól, hiszen a jobboldal megosztottá válik.

– A jobboldal és a baloldal többé nem létezik Magyarországon. Az európai parlamenti választással három tábor körvonalazódik a politikai palettán: az egyik egy szocialista-liberális tábor, ahova az MSZP, az MDF és az SZDSZ tartozik. Nekik már senki nem hisz, az ember kicsit dohos illatot is érez a nevük hallatán. Létrejött egy polgári-liberális tábor, amelyben a Fidesz és csatlósai foglalnak helyet. És végre létrejött a nemzeti tábor a Jobbik előretörésével, amely valódi alternatívát nyújt az embereknek, hogy a nagyobbik és a kisebbik rossz helyett választhassák a jobbikat.

– Morvai Krisztina EP képviselőségével Ön lett a Jobbik teljhatalmú vezetője. Mit gondol arról a párhuzamról, hogy Orbán Viktor úgy vezeti a Fideszt, mint Vona Gábor a Jobbikot?

– Erre autentikus választ az a mintegy félezer ember tudna adni, akik a Fideszben történt csalódásuk után csatlakoztak az új erőhöz, a Jobbikhoz. Nem tekintem példaképnek Orbán Viktort, és nem is szeretnék hasonlítani rá.

– A társadalmi kommunikációba a Jobbik hozta be a tabutémákat, gondolok itt főként a cigánykérdésre. Erre a „politikai elit” reakciója egyértelmű volt. Önök fasiszták és szélsőségesek…

– Az ország eddigi vezetésének a szégyene, hogy ezek eddig tabutémák lehettek, és a társadalom egyik legfőbb problémáját senki nem húzta elő a szőnyeg alól. Ha ezt valaki megteszi, természetes a megbélyegzés. Ennek ellenére őszintén azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben a cigányság helyzetének javításáért a Jobbik tett a legtöbbet azzal, hogy a politikai napirend részévé tette a problémákat, és azokra megoldási javaslatokat dolgozott ki.

– Nemrégiben kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál és a Kormánynál az Országos Cigány Önkormányzat feloszlatását. Lát esélyt arra, hogy ez valaha bekövetkezik?

– A Magyar Gárda Egyesület feloszlatásakor a törvénytelen működés volt a legfőbb bűn, amelyre nevetséges példákat hozott fel a bíróság. Azonban az OCÖ esetében ez fennáll. Persze nincsenek illúzióim, de ez az eset is rámutat arra a jogban is érvényesülő kettős mércére, ami a politika befolyása miatt van hazánkban.

– Folyamatosan járja az országot, lakossági fórumokon vesz részt. Mekkora a Jobbik országos támogatottsága ezek alapján?

– Az EP-választás estéjén többen kérdezték tőlem, hogy meglepett-e engem az eredmény, amire már akkor is azt feleltem, hogy nem. Akkor is a tapasztalataim mondatták ezt velem, és most sincs ez másképp: a Jobbik egyre erősödik, egyre népszerűbb, sőt egyre többen vállalják a nyilvánosság előtt is nemzeti elköteleződésüket. A most zajló országjárás előadásai is telt házak előtt hangzanak el, szerencsére egyre több az érdeklődő és a segíteni vágyó, tettre kész hazafi.

– A jövő évi országgyűlési választásokon milyen eredményt szeretne, és mit tartana reálisnak?

– Nem szeretnék most becslésekbe bocsátkozni, hiszen bármikor is lesz a választás, addig még nagyon sokat fog erősödni a Jobbik. Az EP-választás nagyszerű eredménye után azonban nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy az új erő megnyeri a választást, és ebben az esetben készen kell állnunk arra is, hogy a következő kormányt mi alakítsuk meg.

– Ha pártja jövőre bejut a parlamentbe, folytatja-e továbbra is a jelenlegi politikáját a Jobbik?

– Természetesen, semmi nem változik számunkra. Ugyanazt a határozott hangnemet, a magyar érdekek következetes képviseletét várhatják tőlünk határon innen és túl, mint amit eddig is mutattunk. Nem árulunk zsákbamacskát, és tanultunk az elődeink hibáiból is.

– Parlamentbe kerülésük esetén, stabil anyagi helyzetű pártként, nem félti-e a Jobbikot, hogy elözönlik a haszonlesők?

– Ennek fennáll az esélye, de a Jobbik nemcsak politikájában, hanem erkölcsében is egészen új színt kíván vinni a szürke magyar hétköznapokba. A parlamenti garnitúra korrupciója, a reggeltől estig folyó hazudozás nekünk nem kenyerünk, és ezután sem lesz. Rossz hírem van tehát az ilyen haszonlesőknek: a Jobbik meg kívánja őrizni tisztaságát, így jobban teszik, ha máshol próbálkoznak.

– Ha a Fidesz nyeri a választásokat, koalícióra lépnének velük?

– Koalícióra semmiképp nem lépünk velük, viszont a parlamenti munka során minden olyan kezdeményezést támogatni fogunk, ami a nemzet érdekét szolgálja. Ellenben semmi szín alatt nem támogatjuk az olyan cselekedeteket, mint például a Lisszaboni Szerződés elolvasás nélküli aláírását vagy Románia feltétel nélkül EU-csatlakozásának megszavazását.

– Elképzelhetőnek tartja egyáltalán, hogy koalícióra lépjenek valamelyik párttal?

– Az egyik előbbi kérdésnél felvázoltam a táborokat, és most hozzá kell tennem: a lövészárkok között nincs átjárás. Senkivel nem kívánunk közösséget vállalni, akik az elmúlt húsz évben politikusbűnözésben vettek részt, és az országot oda kormányozták, ahova most jutott.

– Táborát szélsőséges és konzervatív csoportok alkotják. Ezek a táborok képesek hosszú távon az együttműködésre, vagy elképzelhető a szakadás?

– A Jobbik tábora egyáltalán nem szélsőséges, de konzervatívnak sem nevezném. Olyan emberek alkotják, akiket hitványul becsaptak a jelenlegi vezető pártok, és elegük van a kiszolgáltatottságból. Olyan emberek szavaznak a Jobbikra, akik bíznak a szebb jövőben, ugyanakkor látják, hogy az csak radikális változtatásokkal érhető el. Ez az ország nem érdemelte meg azt, hogy a csőd szélén álljon, hiszen remek termőföldje, csodálatos vízkincse van, és nem utolsósorban szorgalmas állampolgárai, akik csak szeretnék megvédeni saját tulajdonukat, és nem azzal a bizonytalansággal lefeküdni minden este, hogy meglesz-e még reggel a zöldség az udvaron.

– Egyetért-e azzal a vélekedéssel, hogy azért van ekkora támogatottsága a Jobbiknak, mert a Fidesz nem lépett, amikor lehetősége lett volna, s dühből (más kiutat nem látva), szavaztak az Ön pártjára?

– Nemcsak a Fidesz ellenzéki politikájának határozatlansága vezetett ide, bár kétségkívül az elszalasztott lehetőségek sok embernek – így nekem is – nagyon fájnak. Nem hinném azonban, hogy a jobbikos szavazók dühből húzták volna az X-et az új erő neve mellé, sokkal inkább valódi változásokra vágynak. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a jelenlegi világrend megbukott, annak már nincs jövője, és egy egészen más, minőségileg új politizálásra van szükség.

– Mint politikai személyiség milyen markáns különbségeket lát a „nagy” politikai vezetők, és a saját személyes élettere között?

– Úgy érzem, a Jobbik vezetőinek nincs oka arra, hogy elbújjanak a nép elől, és csak a virtuális világban jelenjenek meg egy elérhetetlen főnökként. Nekem más az elképzelésem a jó politikusról, és ennek megfelelően igyekszem alakítani az életemet is: pl. nem futok el, ha a gárdistákat jogtalanul elhurcolja a rendőrség, hanem ottmaradok köztük, hogy a nehéz pillanatokban is kitartsunk egymás mellett, mert én úgy voltam öltözve. De nem is a rózsadombi villám erkélyén sütkérezve mondom meg milliárdosként, hogy tudom, milyen nehéz a kisnyugdíjasok helyzete vagy épp a nagycsaládosoké. Nem is célom, hogy ilyen legyek, mert akkor nemcsak az emberek szeme elé nem tudnék kerülni, de még tükörbe nézni is nehezemre esne…

– Zárszóként kérem, vázoljon fel egy irányvonalat, amelyen a Jobbik a következő évben, években haladhat.

– A Jobbik célja a január 16-án bemutatásra kerülő programjában is megfogalmazott ökoszociális nemzetgazdaság megteremtése. Így az állam teljesítheti kötelességei: óvhatja természeti kincseinket, visszaadhatja a nemzettudatunkat, gondoskodhat a rászorulókról, és megteremtheti a független, élhető, büszke Magyarországot. Az eddigiekkel ellentétben a választási programunkat nem háromhónapnyi időtartamra készítjük, hanem olyan dokumentumnak, amely a következő években viszonyítási pontként szolgálhat.

(KAPU 2009. október – Takács Tamás)