Csütörtökön „volt szerencsém” megtekinteni a DVSC idei első idegenbeli lejátszott tétmérkőzését, és sajnos a végeredmény és a mutatott játék bizony nem hazudtolta meg magát, hiszen folytatódott nagy bánatunkra a tavasszal már ránk jellemző idegenbeli  fóbiánk és ezzel együtt a Loki vezetőedzőjének, Kondás Elemérnek a nemzetközi kupában már tapasztalt nyeretlensége.

Ugyanis a Lokival bajnoki címeket nyerő szakvezető idegenben eddig nemzetközi színtéren eddig még nem nyert meccset. Most lehetne itt kifogásokat gyűjteni (magas fű, göröngyös talaj, kánikula.. stb), amit a szakmai stáb az ilyen esetekben előad magyarázat gyanánt, de ez valljuk be már nagyon – nagyon unalmas sokadjára hallva.

sutjeskaboritoGondolom a hangvételből mindenki rájött, hogy szeretett csapatunk nem éppen szebbik arcát mutatta nekünk Montenegróban. Habár az első meccs eredménye után némileg érthető és nem várt lépés lehetett az erőforrásainkkal takarékoskodni, hiszen 3 gólos előnnyel utaztunk ki Niksicbe. Így gyakorlatilag csak kontrollálni kellett a mérkőzést, de a legmerészebbek köztük én is a belga Erik Lambrechts sípjelét megelőzően még azt sem tartották elképzelhetetlennek , hogy több gólos Loki győzelemnek tapsoljunk.

A csapat kezdőjére (Verpecz- Jovanovic, Mészáros, Brkovic, Korhut-Varga-Bódi,Szakály-Sidibé,Kulcsár,Horváth) a hiányzóink ismeretében nem lehetett panasz , habár kicsit furcsának találtam , hogy az odavágón meglehetősen halvány teljesítményt nyújtó Kulcsár irányába még mindig töretlen a bizalom. A belga sípmester jelzése után kis túlzással és erős jóindulattal csak egy említésre érdemes helyzetecskét lehetett felírni, ami az új igazolásunk Dr. Horváth Zsolt nevéhez fűződött , amikor egy mutatós csel után lőtt, dea labda jócskán elkerülte Radovic ketrecét.Vége az első 45 percnek.
Szünetben Szécsi állt be az addig hasznos mezőnymunkát , de inkább hátrahúzódva a védekezésben besegítő Dr. Horváth helyére, így egy váratlant húzott a  Lokomotív tar szakvezetője. Ez a frissítési törekvés ugyan felpörgette  a játékunkat , de ez gólokban nem mutatkozott meg csak kihagyott helyzetek sokaságában. Az 50.percben a mérkőzésen teljesen észrevehetetlen Kulcsár gólpasszt adhatott volt csapattársának, de Sidibe ezzel nem élt. Erre jött az ellentámadásból a niksiciek bosszúja vagy újfent érvényesült Murphy törvénye azaz a kihagyott helyzet, (mert itt nem lehetett többes számot használni) megbosszulta magát. Az 53.percben ugyanis Masato Fukui Drasko Bozsovic remek ívelése után lefutotta Mészárost és kíméletlenül kilőtte Verpecz kapuját.1-0.
A 70.perc  környékén megtörtént az, amit már többen is a meccs elején szívesen láttak volna, mivel Kulcsár helyére Balogh állt be és a fiatal csatárreménységünk  némi színt és egy ksi látványosságot vitt támadó játékunkba. A 74.percben majdnem tíz sikeres cselt csinált meg a hazai védők között, akik körülbelül úgy dőltek, mint a bólyák edzésen. Ezt követően a 77.percben Sidibe újabb hihetetlen ziccert hagyott ki egy Radovicról kipattant lövés után majd Bódi feliratkozott erre a listára, amikor a fejesét nagy bravúrral védte a Sutjeska portása.
Ezután jött a feketeleves és ránk hozták szívbajt a fiúk, amikor Mészáros kezezése után a gólpasszos Bozsovic belőtte a büntetőt.2-0. Ekkor maradt még a hosszabbítással együtt jó 10 perc , de ezt kibírtuk kapott gól nélkül , így a végén igencsak izgulva (bár nem ezt vártuk) továbbjutottunk a második körbe, ahol a lett Skonto Riga lesz az ellenfelünk a jövő héten csütörtökön megrendezendő rigai összecsapáson.
Ez a teljesítmény és az ezzel járó kijózanító pofon pedig reméljük, hogy még időben jött a csapat számára és tudják rendezni a sorokat addigra. Addig is legyen elég annyi, hogy nem ezt ígértétek a meccs előtti nyilatkozatokban…

Teljes cikk: Loki blog