A vád szerint a volt országgyűlési képviselő tavaly május 6-án a budapesti Kossuth téren elmondott beszédének hatására többen is fenyegetően léptek fel Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével szemben. A bíróság nem jogerős ítéletében kimondta: akkor lehet felbujtásról beszélni, ha a felszólalás konkrét cselekményre vonatkozik, ilyen azonban nem történt.
Garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki a bíróság azt a nőt, aki leköpte a vajdasági politikust, egy másikat viszont – akit szintén azzal vádoltak, hogy részt vett az inzultusban – bizonyítottság hiányában felmentett.
Az ügyészség nyilvános rendezvényen, csoportosan elkövetett garázdasággal, valamint személyi szabadság megsértésével vádolta meg a két nőt és felbujtással a volt politikust.
A vád szerint Gaudi-Nagy Tamás 2014. május 6-án a Kossuth térre bejelentett demonstrációt szervezett a magyar föld megvédéséért. Az ügyészség úgy vélte: “a rendezvényen a 12 óra körül felszólaló szónok beszédével lincselésbe hajló hangulatot keltett a tömegben”. Ekkor Gaudi-Nagy Tamás felfigyelt az Országgyűlés alakuló üléséről távozó Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére, majd kivette a szónok kezéből a mikrofont, és rendkívüli hírként, fokozódó hangerővel a Délvidék kiemelkedő árulójának és a megtévesztett délvidéki magyarok szavazatait szállító megélhetési politikusnak nevezte, majd rá is mutatott, és ezzel a tömeg figyelmét is ráirányította a tér másik végén haladó politikusra.
Az ügyészség szerint Pásztor Istvánnal szemben ellenséges, a testi épségét fenyegető hangulat alakult ki, és eközben egy ismeretlen nő megakadályozta a politikus továbbhaladását.
Gaudi-Nagy Tamás ekkor ismét magához ragadta a szót, és a rendezvény többi résztvevőjét rábírta arra, hogy csatlakozzanak az ismeretlen nőhöz. A kialakult csoportosulás megállásra kényszerítette a politikust, közben fenyegették, trágár szavakkal illették, majd többen is megpróbálták megragadni.
A bíróság ugyanakkor azt mondta ki: az ügyészség a bizonyítással adós maradt, az eljárás során meghallgatott tanúk – köztük rendőrök – épp a váddal ellentétes vallomásokat tettek. Így a bíróság sem a lincshangulatot nem állapította meg, sem azt, hogy Gaudi-Nagy Tamás felbujtója lett volna a történteknek. Az sem állta meg a helyét, hogy az egy pillanatra valóban megtorpanó vajdasági politikust rendőrök kísérték volna ki a köré gyűltek gyűrűjéből, onnan szabadon elmehetett.
A bíróság szerint nem lehet megállapítani azt sem, hogy itt minősített garázdaságról lenne szó, az eseménysor már nem a rendezvény helyszínén történt. A csoportos minősítés pedig azért nem áll meg, mert a történtekről készült videofelvételek is igazolják, hogy a helyszínen levők közül többen épp azt próbálták megakadályozni, hogy a politikus közelébe elsőként érő, árpádsávos kendőt viselő, máig ismeretlen nő akár csak hozzá tudjon érni Pásztor Istvánhoz.
A per elsőrendű vádlottját azért ítélte el garázdaság vétsége miatt a bíróság, mert az a felvételeken egyértelműen látszott, hogy leköpte a politikust – indokolta döntését a bíró. A nőt még 2013-ban testi sértés miatt próbára bocsátották, ezt a bíróság hatályon kívül helyezte és a garázdasággal együtt halmazati büntetésül 270 óra közérdekű munkára kötelezte. Ebből mindössze 26 órát kell könnyű fizikai munkával ledolgoznia, mivel 244 órát az előzetes letartóztatásban töltött idővel beszámított a bíróság. Az ítélet kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy a vádlott elmeorvosi vizsgálata során a szakértő megállapította: a nő súlyos fokban korlátozott volt a cselekmény elkövetésekor, de büntethetőséget kizáró ok nem merült fel.
A bíróság azt mondta ki, hogy egy köpés általában tettleges becsületsértésnek minősülne, de Pásztor István ennek megállapítására irányuló magánvádat nem nyújtott be. Akkor azonban, ha ez a magatartás kihívóan közösségellenes, megállapítható a garázdaság. Ebben az esetben az, hogy az ismeretlen árpádsávos kendős nő hosszan követte, szidalmazta és szintén köpködte a politikust, az elsőrendű vádlott pedig ehhez csatlakozott, megalapozza a garázdaságot – indokolt a bíró.
A harmadrendű vádlottat a bíróság azért mentette fel, mert a nő cselekménye – aki azt állította, hogy nem Pásztor ellen lépett fel, hanem épp az ő védelmében – nem állapítható meg kétséget kizáróan. Egy videofelvételen az hallatszik, hogy egy nő azt kiabálja, “ne hagyjátok elmenni”, de nem igazolható, hogy ezt valóban ő mondta. A bíróság szerint az sem egyértelmű, hogy ha a vádlott mondta, akkor a politikusra vagy az őt inzultáló árpádsávos kendős nőre gondolt.
Indoklása során a bíró arra is kitért, hogy nem fogadta el Gaudi-Nagy Tamás védőjének azt az érvelését, amely szerint mivel aznap volt az új Országgyűlés alakuló ülése, a volt jobbikos politikust még megillette korábbi mentelmi joga. Hozzátette: a mentelmi jog az alakuló ülés kezdetéig, jelen esetben 10 óra 7 percig illette meg a vádlottat, a cselekménysor pedig dél körül történt.
Az ügyész mindhárom vádlott ügyében fellebbezést jelentett be az ítélet megalapozatlansága miatt, bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért és felmentésért fellebbezett, a másik két vádlott tudomásul vette a döntést.
(FOTÓ)
(MTI)