A vasárnapi német lap a koszovói fővárosban működő diplomáciai képviselet egy jelentését idézve azt írta, hogy csak Pristinából naponta 500-an indulnak útnak. A jelenlegi folyamatok alapján havonta 25-30 ezren távozhatnak az országból, ami azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából 300 ezer ember, az ország teljes lakosságának hatoda elhagyja Koszovót – figyelmeztették a Pristinában dolgozó diplomaták a berlini központot.
Pristinában az a hír járja – tették hozzá a jelentésben – , hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra “jó megélhetést biztosít”. A fővárosi kocsmákban így az az első számú téma, hogy ki mikor indul Németországba.
A “lavina” megállításához “nagy médiafigyelmet” kiváltó intézkedés szükséges – emelték ki a külügyminisztériumnak küldött jelentésben, amely szerint csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok.
A nagykövetség szerint “érezhetően” fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást, a koszovói állampolgárok menedékjogi kérelmét elsőbbséggel kell elbírálni.
Hozzátették, hogy eddig főleg hátrányos helyzetű csoportok, a roma és az ashkali (muzulmán vallású, albán anyanyelvű roma) kisebbség, illetve az úgynevezett koszovói-egyiptomi népcsoport tagjai hagyták el az országot, de újabban a középosztályból is egyre többen vándorolnak el.
Németországban a belügyminisztérium adatai szerint tavaly 8923 koszovói állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami 101,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4423–hoz képest. Nagyobb számban az év vége felé jelentek meg koszovói menedékkérők, októberben 1200, novemberben több mint 1600, decemberben csaknem 2 ezer kérelmet regisztráltak.
Az év egészét tekintve az elfogadott kérelmek aránya 0,1 százalék volt, vagyis a német hatóságok csaknem valamennyi koszovói állampolgár menedékjog iránti kérelmét elutasították.
A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében.
A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.
(MTI)