Pár mondatos „indoklással” intézte el Staudt Gábor, Balla Gergő, és Endrésik Zsolt C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatát az AVH – derült ki a jobbikos országgyűlési képviselők mai sajtótájékoztatóján. A három politikust pártja a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi bizottságba delegálta, ám az ezt megelőző vizsgálaton „fennakadtak”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal Staudttal kapcsolatos döntését annak idején a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Vadai Ágnes jelentette be, aki azt állította: az elutasítás fő oka a képviselő Magyar Gárda alapításában vállalt szerepe volt, ám ezen kívül más, kifejezetten „bűncselekményekhez” kapcsolódó aggályok is szerepelnek a határozatban. Ám a politikus honlapján olvasható dokumentumban a civil szervezethez való kötődésen kívül semmilyen más „kockázati tényező” nem szerepel.

A mindössze öt (azaz 5!) bővített mondatban kimerülő szakvélemény szerint az ellenőrzés „feltárta, hogy az ellenőrzött alapító tagként szerepel a (…) feloszlatott Magyar Gárda Egyesületben”, illetve „meghatározó szerepet tölthetett be a Gárda ideológiájának kialakításában”. Staudt Gábor érthetetlennek nevezte, hogy hatvan nap alatt mindössze ezeket az egyébként is nyilvános, általa soha nem tagadott adatokat tudták összeszedni róla.

A politikus szerint „nemzetközi szinten is botrányos”, hogy demokratikusan megválasztott parlamenti képviselőket ilyen mondvacsinált okokra hivatkozva akadályoznak munkájuk végzésében. A nemzetbiztonsági vizsgálat során az illetékes szolgálatok a vonatkozó törvények értelmében kizárólag tényekre alapozott döntést hozhatnak, indoklásukban nem lehet helye feltételezéseknek, és a vizsgált személy politikai, világnézeti hovatartozását sem vizsgálhatják – mutatott rá Staudt. A politikus szerint felháborító, hogy ez a szakvélemény minden további nélkül “átmehetett” a Belügyminisztériumon és a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti többségén is.

A sajtótájékoztató folyamán Balla Gergely és Endrésik Zsolt is ismertette a rájuk vonatkozó elutasító határozat indoklását. Mindkettejük esetében a Magyar Gárdában viselt tagságot, illetve a szervezethez való ideológiai közelséget tekintette az AVH veszélyes kockázati tényezőnek. Endrésik Zsolt az abszurditás „non plus ultrájának” nevezte, hogy ő személy szerint soha nem volt tagja a Gárdának, mégis a rá vonatkozó döntésben is szóról szóra ugyanaz szerepel a szervezettel kapcsolatban, mint Balla Gergely esetében, aki valóban tag volt. Balla esetében az AVH a döntést alátámasztó tények között sorolta fel a képviselő egyik nyilvános közleményét, amelyben a Gárdához való érzelmi-lelki kötődését fejezte ki.

Staudt Gábor ironikusan emlékeztetett: e „rendkívül súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat” tartalmazó dokumentumokat az AVH eredetileg 2030-ig akarta titkosítani, s csak az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása nyomán hozták nyilvánosságra.

Kíváncsian várjuk, vajon a hazai és külföldi sajtó vajon csinál-e akkora hírverést ekörül az ügy körül, mint a médiatörvény ügyében – tette fel a kérdést Staudt Gábor.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a szakvéleményeken alapuló elutasításuk nem indokolt, ezért újra kezdeményezni fogják az érintett négy képviselő “C-típusú” átvilágítását és felvételüket a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságokba. Emellett a Jobbik, ha lehet, ragaszkodik ahhoz, hogy Staudt Gábor legyen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.

Dr. Staudt Gábor eredetileg 2030. év végéig titkosított nemzetbiztonsági szakvéleménye:

 

 
jobbik.hu