Az illegális bevándorlás az utóbbi időben Magyarországon is rendkívüli módon felerősödött.Az Országos Rendőr-főkapitányság által a rendőrség honlapján múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint újév napján 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at.
Budapesten, a Keleti pályaudvaron csütörtökön, szombaton és vasárnap összesen mintegy háromszáz menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése során. Csak szombaton Csongrád megye déli részén a rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek.
Mint Lattmann Tamás kifejtette: mivel az Európai Unión belül nincs belső határellenőrzés, ha valaki bejut az unió területére, a schengeni rendszer nyitottságát kihasználva sokkal könnyebben tud továbbmenni. A tagállamok rendészeti szerveinek feladata, hogy elfogják azokat az unión kívüli állampolgárokat, akik nem jogszerűen tartózkodnak az országukban. Alapvető kérdés viszont, hogy a menekült hol lépett be az Európai Unióba. A menekültkérelmet ott nyújtják be, ahol elfogták, s annak az államnak a hatóságai döntenek az adott személyről. Ha nem kap menekültstátuszt, kitoloncolják és visszaviszik oda, ahol bejutott az Európai Unió területére, s innentől az a tagállam intézkedik tovább a menekülttel szemben.
A nemzetközi jogász elmondta, hogy az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók problémájára – ami egyébként szakmai és politikai szinten is már évek óta napirenden van – többször felvetették a külső határok megerősítését. Olyan viszont nincs, hogy „uniós határőrség”, így alapvetően az Európai Unió külső államainak kell gondoskodniuk arról, hogy – természetesen az EU támogatásával – az unió határait védjék. Mint felidézte: mielőtt Románia és Horvátország tagjai lettek volna az EU-nak, délen és keleten is Magyarország volt az uniós határ, ami komoly feladatot jelentett a magyar hatóságok számára.
A külső határok folyamatos megerősítése mellett a határon lévő államokban a belső ellenőrzés szigorítása is javasolt lenne. Lattmann Tamás kitért a legújabb, a müncheni biztonságpolitikai konferencia apropóján elhangzott felvetésre is, miszerint Svédország kvótarendszert alkalmazna az Európai Unióban, hogy arányosabb legyen az egyes tagállamokba befogadott menekültek számának eloszlása. Margot Wallström svéd külügyminiszter azt mondta, hogy Brüsszelnek a nemzetközi menekültügyi politika finanszírozásában is élen kellene járnia.
Lattmann Tamás azt mondta: a svéd álláspont szerint rájuk hárul a nagyobb probléma, ezért „szétosztanák” az unión belül a bevándorlókat. A nemzetközi jogász megjegyezte: ez a javaslat viszont nem veszi figyelembe, hogy a bevándorlók sok esetben célzottan épp Svédországba akarnak menni, nem csak az Európai Unióba.
Magyarország például jellemzően nem célpontja a bevándorlásnak, aki ide bejut, az megpróbál továbbmenni – mondta Lattmann Tamás, aki szerint Magyarországon a jogszabályok szigorítására nincs szükség. A magyar jogszabályok ezen a területen teljesen összhangban vannak mind a bevándorlásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, mind az európai unió releváns normáival -hangsúlyozta a nemzetközi jogász.
(MTI)