A Richter-skála szerinti 7,8 erősségű földrengés az elmúlt több mint 80 év legpusztítóbb földmozgása volt a himalájai országban, több mint ötezer ember életét követelte, és több mint tízezren sérültek meg. Az ENSZ becslései szerint a 28 milliós Nepál mintegy nyolcmillió lakosát érintette a katasztrófa.
A földrengés után az Földön keresztül haladó hanghullámokból nyert szeizmológiai adatok alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a főváros, Katmandu alatti talaj mintegy három méterrel délebbre tolódott – közölte James Jackson, a Cambrdige-i Egyetem tektonikai szakértője.
Jackson elemzése egybevág Sandy Staceynek, az Adelaide-i Egyetem fizikai tanszéke vezetőjének elemzésével.
Valószínű, hogy a földrengés a Himalája törésvonalon történt, azon a lemezhatáron, amely elválasztja az északra mozgó indiai szubkontinenst Eurázsiától. A törésvonal mintegy 10 fokkal elhajlik észak-északkeltre. A relatív mozgás a törésvonal mentén, Katmandutól közvetlenül északra legtöbb három méter lehetett – mondta Steacey.
A törésvonal két tektonikai lemezhatár között fekszik – az egyik Indiát északra löki az Európát és Ázsiát hordozó két összeforrt lemezből álló eurózsiai lemez irányába évente mintegy két centiméterrel – ez a folyamat formálta a Himalája hegységet.
Mark Allen, az angliai Durhami Egyetem földtudományi tanszékének munkatársa elmondta, a törésvonal tetején lévő kőzetek délre mozdultak el, és a földkéreg rövidülését idézték elő a térségben. “Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy Katmandu három méterrel odébb került” – tette hozzá.
A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy az elmozdulás elég nagy volt-e ahhoz, meg változtatni kelljen a világ legpontosabb térképein.
Miközben Katmandu alatti föld elmozdult, valószínű, hogy a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest (Csomolungma) magassága csak néhány milliméterrel változott. A hegy nem fekszik közvetlenül a törésvonal fölött.
“A fő elcsúszás az Everesttől nyugatra következett be, a hegy nincs közvetlenül a törésvonal fölött. Ráadásul a törésvonal dőlése nagyon kicsi, a háromméteres horizontális irány nem jelent sokat vertikálisan” – magyarázta Stacey.
Ian May, az Edinburghi Egyetem professzora szerint hamarosan megtudják a szakemberek, hogy történt-e érezhető magasságváltozás, ha elemzik a térségről készült műholdfelvételeket a földrengés előtt és után.

http://phys.org/news/2015-04-quake-kathmandu-everest-height-unchanged.html#ms
(MTI)