Elnökségének eddigi legmarkánsabb külpolitikai döntését hozta meg Barack Obama. Az amerikai elnök bejelentette: szövetségeseivel együtt kész akár katonai erővel is biztosítani az ENSZ BT által elrendelt légtérzárlatot Líbiában. Afganisztán és Irak után az Egyesült Államok újabb háborúba léphet.

Barack Obama pénteken, a Fehér Házban tartott beszédében ultimátumot adott Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek: az ENSZ 1973. számú határozatának értelmében követelte az azonnali tűzszünet elrendelését, a kormányerők visszahívását a felkelők által korábban elfoglalt településekről, illetve a közműszolgáltatások visszaállítását ezekben a városokban. Az amerikai elnök leszögezte: amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, Amerika és szövetségesei katonai erővel fognak fellépni Kadhafi haderejével szemben.

Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok pontosan milyen feladatot fog ellátni egy esetleges katonai akcióban, ami viszont egyértelmű: Washington kizárta a szárazföldi csapatok bevetését, s az offenzíva vezetését átengedte Franciaországnak és Nagy-Britanniának.

Az amerikai katonai részvételről egyelőre csupán feltételezések vannak, Hillary Clinton külügyminiszter csütörtökön úgy nyilatkozott, megfontolás alatt áll a pilóta nélküli harci gépek bevetése, a líbiai légvédelem bombázása, illetve a lázadók felfegyverzése is. Egy katonai tisztviselő csütörtökön a The New York Times-nak elmondta, hogy a katonai opciók még mérlegelés alatt állnak, viszont a szövetségesek támogatásában nagy valószínűséggel harci felderítő, illetve a líbiai hadsereg kommunikációját zavaró gépekkel vesz majd részt az amerikai légierő.

Obama, a főparancsnok

Obama döntése szöges ellentétben áll az arab forradalmak során eddig alkalmazott be nem avatkozás doktrínájával, mely szerint Washington a despotikus uralkodók elleni felkeléseket legfeljebb a retorika szintjén támogatta. A külpolitikai irányváltás minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy az Obama-adminisztráció nem előre meghatározott dogmák mentén folytatja, hanem az eseményekre reagálva folyamatosan alakítja külpolitikáját.

A döntés azonban koránt sem tükrözi az egész Obama-kabinet álláspontját, a hírek szerint mind Robert Gates védelmi miniszter, mind Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó ellenezték Amerika elkötelezését egy újabb, potenciálisan hosszú távú katonai misszió mellett. A vezető kormánytisztviselők aggodalmai nem alaptalanok, ugyanis nem egy szakértő figyelmeztetett arra, hogy a repüléstilalmi zóna aligha lesz elegendő Kadhafi megbuktatásához.

A legtekintélyesebb amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Council on Foreign Relations (CFR) biztonságpolitikai szakértője, Micah Zenko emlékeztet, hogy a légtértilalmi övezet bevezetése és a korlátozott légicsapások alkalmazása a boszniai háborúban, illetve korábban Irakban sem vezetett Slobodan Milisevic, valamint Szaddám Huszein megbuktatásához. Mint írja, Kadhafi gyors eltávolításához elengedhetetlen a szárazföldi erők bevetése, azonban erre sem az Egyesült Államok, sem szövetségesei nem vállalkoznak Líbiában.

Viszont a CFR egy másik elemzése rávilágít, a limitált katonai beavatkozások könnyen fajulhatnak teljes értékű háborúvá. Mint John F. Kennedy volt amerikai elnök is megjegyezte a vietnami csapásmérést szorgalmazó tanácsadóinak: a korlátozott katonai beavatkozás olyan, mint az alkohol: igyál egy pohárral, és miután elmúlt a hatása, már jöhet is a következő.

Az amerikai katonai akció ellen szól az az érv is, hogy az Egyesült Államok egy újabb muszlim ország ügyeibe való beavatkozással ismét felkorbácsolhatja az Amerika-ellenes érzelmeket a térségben, ezzel táptalajt adva a terrorizmus terjedésének. Ennek veszélyét némileg tompítja, hogy a Kadhafi ellenes hadműveletben több arab ország is szerepet vállalt. De az offenzíva belpolitikai szempontból is veszélyes lehet az újraválasztására készülő Obama számára, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis az amerikaiak többsége már az afganisztáni háborút sem támogatja, nemhogy egy újabb offenzíva megkezdését, nem beszélve arról, hogy a hatalmas államháztartási hiányok idején Washington aligha engedhet meg magának egy újabb költséges háborút.

A felsorakoztatott ellenérvek dacára azonban Obama a tétlenséget sem választhatta. A líbiai kormányerők a felkelők központját, Bengázit ostromolják, s Moammer Kadhafi nem hagyott kétséget afelől, hogy a lázadók „sem kegyelemre, sem könyörületre” nem számíthatnak. Ebben a helyzetben a nemzetközi közösségnek és az Egyesült Államoknak nem maradt más választása, mint hogy cselekedjen. Ahogy Obama fogalmazott egy keddi zártkörű tanácskozáson a Foreign Policy beszámolója szerint: „ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy ismét összehangoljuk érdekeinket értékeinkkel”.

Forrás: Kitekintő.hu – Bámer Bence