Handó Tünde üdvözölte, hogy a bírósági fejezet költségvetése 2011-hez képest mintegy 25 százalékkal emelkedett, ám – mint mondta – egy területen még mindig jelentős elmaradás van, ez pedig a bírói fizetések.

A magyar bírák illetménye az EU-ban az utolsó helyen áll, még a szlovák vagy a román bírókétól is jelentősen elmarad. Egy kezdő járásbíró nettó fizetése ma Magyarországon 286 ezer forint és ez 22 év után érheti el egy “kezdő” minisztériumi osztályvezető jövedelmét – ismertette az OBH elnöke.

Kérdésre válaszolva az OBH elnöke elmondta azt is: a bírói utánpótlással gondok vannak, 50 százalékkal csökkent a fogalmazók száma, ami nem független attól, hogy a diplomás bírósági fogalmazók éveken át nettó 140 ezer forintot keresnek, az alsó bírói korhatár pedig 30 év.

Handó Tünde felidézte, hogy a bírói alapilletmény 2004-ben 304 ezer forint volt, idén 391 ezer, így a nemzeti bruttó átlagkeresetben kifejezve 2,3 százalékról 168 százalékra csökkent. Mindeközben a kirendelt ügyvédek óradíja ötezer forint, ami egy hónapban 21 – nyolc órás – munkanappal számolva 840 ezer forint.

Az OBH 495.600 forintos bírói illetményalapot javasol jövőre, ami a jelenlegihez képest 27 százalékos emelést jelent.
Handó Tünde elmondta azt is, hogy az összesen mintegy 13 ezer főt foglalkoztató bírósági szervezetben több mint 2500-an minimálbérért dolgoznak, ebből mintegy 800-an a fővárosban. Ilyen körülmények között előfordul, hogy egy bolti árú feltöltő állása is vonzóbb, mint az igazságügyi alkalmazotté.

Az OBH elnöke elmondta, hogy a tömeges migráció jelentős többletfeladatokat és többletköltségeket jelentett az elmúlt időszakban a bíróságok számára. Erre mintegy 70 millió forintos támogatást kaptak, az ezzel összefüggő kiadások azonban elérhetik a 600 millió forintot is.

Az OBH elnöke elmondta: a magyar bíróságokra évente mintegy másfél millió ügy érkezik. A peres ügyek 90 százaléka egy éven belül befejeződik. Uniós felmérések szerint a polgári és gazdasági ügyek terén a nyolcadik legkisebb ügyhátraléka van a magyar bíróságoknak az EU-ban, a közigazgatási pereknél pedig a 2. A két éven túli ügyek száma az elmúlt időszakban országszerte 26 százalékkal csökkent, de van olyan bíróság, a Debreceni Törvényszék, ahol 50 százalékkal.

A nagy mennyiségű jogszabályváltozásból fakadó jogalkalmazói nehézségek érzékeltetésére Handó Tünde elmondta: a jogszabályok kihirdetésére szolgáló hivatalos lap, aMagyar Közlöny 2010 és 2015 közötti számainak együttes terjedelme hozzávetőleg annyi, mint az 1948 és 1990 közti számoké összesen.

Handó Tünde elmondta, hogy egy közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint 2014-ben a megkérdezettek 60 százalékának volt inkább pozitív a véleménye a bírságokról, 2016-ban ez az arány már 83 százalék volt. Ezzel a bíróság szinte minden hatóságot megelőzött ebben a felmérésben.

Bárándy Gergely szocialista képviselő szóvá tette, hogy az OBH elnöke szerinte túl sokszor él azzal a jogával, hogy eredménytelenné nyilvánít bírósági vezetői pályázatokat, olyan esetben is, amikor egyébként volt a pályázati kiírás kritériumainak megfelelő a jelölt. Az ellenzéki képviselő szerint ez szubjektív döntésekre, önkényes jogalkalmazásra utal.

Handó Tünde válaszában rámutatott, hogy a közszféra intézményei között nincs még egy, ahol annyira nyilvánosan és átláthatóan zajlani a vezetői posztok betöltése, mint a bírósági szervezetben, ám, a működőképesség megőrzése érdekében időnként szükséges bizonyos döntéseket meghozni.

Az OBH elnökének a bíróságok 2015. évi első félévéről szóló beszámolóját a bizottság kormánypárti többsége támogatta.

A bizottsági ülésen egy másik napirendi pont tárgyalásakor a költségvetési törvényjavaslat kapcsán Répássy Róbert megjegyezte, hogy a bírósági fejezet a tervezett illetményemelés kapcsán ellentmondásos, “ez így nem maradhat”. Ehhez Vass Imre (Fidesz) annyit fűzött hozzá: még nem egyezett meg a kormány és az OBH a bírói illetményemelésről.

A 2017. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy a javaslatban foglalt információszabadságot korlátozó lehetőségek alkotmányosak, ám szerencsésebb lenne, ha ez nem teljes dokumentumokra, hanem csak egyes adatokra vonatkozna és differenciáltabb lenne, továbbá kizárólag az üzleti titok vonatkozásában jelenne meg, nem pedig kiterjesztően pénzügyi vagy piaci vonatkozásban is.

Az önkormányzati törvény kistelepülési polgármesterek illetményére vonatkozó módosítása kapcsán Boldog István (Fidesz), a javaslat előterjesztője elmondta: olyan jelentős mértékben csökkentek ezek a fizetések, hogy helyenként a közmunkások szintjén vannak.

A járandóságok emelését célzó indítványt a bizottság kormánypárti és ellenzéki oldala egyhangúlag támogatta, bár arról vita bontakozott ki, hogy helyes-e az önkormányzat bevételeiből finanszírozni az emelést, vagy inkább kormányzati forrásból kéne.