Patyi András szerdán, amikor beszámolt a tavalyi nemzetiségi választás tapasztalatairól az Országgyűlés nemzetiségi bizottságában, elmondta: a jelenlegi szabály szerint a települési nemzetiségi önkormányzati választást akkor kell kitűzni, ha a településen élő nemzetiségiek száma a 2011-es népszámlás adatai szerint elérte a 25-öt. Volt azonban 50 olyan település, ahol legalább 25-en szerepeltek egy adott nemzetiség névjegyzékében, de a népszámlálási adatok alapján nem tűzhették ki a települési nemzetiségi képviselő-választást. Ezzel szemben 569, a bizottság által kitűzött települési választást azért nem tudtak megtartani, mert nem volt a megválasztható képviselők száma szerinti (három vagy négy) jelölt – tette hozzá.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is azon a véleményen volt, hogy a regisztráció közelebb áll a nemzetiségiek valós létszámához, mint a 2011-es népszámlálási adatok.
Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló hozzászólásában azt mondta, a népszámlálás mutatja meg, hol élnek a nemzetiségiek, így nem lehet eltekinteni a népszámlálási adatoktól a választás kitűzésekor, de azt “szinkronba kellene hozni” a regisztráltak számával.
A nemzetiségi bizottság azon tervével kapcsolatban, hogy megszüntetnék azt a szabályt, amelynek alapján a regisztrált nemzetiségi választó az országgyűlési választáson nem szavazhat az országos pártlistákra, Patyi András kifejtette: olyan megoldást érdemes felvetnie a bizottságnak, amely nem okozza a választójogi egyenlőség sérelmét. Jelezte: az a választójog egyenlőségét sértené, ha a nemzetiségi választóknak három szavazatuk lenne, míg a nem nemzetiségi szavazóknak kettő.
Pálffy Ilona ezzel kapcsolatban felvetette, elképzelhető egy olyan megoldás, amely szerint az országos listán együtt szerepelnének a nemzetiségi és a pártlisták is, és azok közül egyet lehetne választani.
Az NVI elnöke a választás tapasztalatairól azt mondta, több településen is előfordult, hogy a választás előtti pénteken, a határidő lejárta előtt nem sokkal 50-100, a nemzetiségi névjegyzékből törlésre vonatkozó kérelem érkezett a választási irodákhoz. Mint mondta, az ellenőrzés során például kiderült, hogy egyeseket azok tudta nélkül is visszaléptettek ismeretlenek, ezekben az ügyekben folyik a nyomozás.
Pálffy Ilona hangsúlyozta: a visszaélések elkerülése érdekében indokoltnak tartaná, ha a névjegyzékbe vételi kérelmeket legkésőbb a szavazást megelőző 8. napig lehetne benyújtani, így lenne idő a más nevében benyújtott törlési kérelmek kiszűrésére.
Az NVI elnöke beszámolt arról, hogy a tavaly októberi választást követően már 49 időközi nemzetiségi választást kellett kitűzni – 39 roma, 7 román, 1-1 német, ruszin és szlovák -, 29 esetben azért volt erre szükség, mert a megválasztott képviselő lemondott. A kitűzött választások közül azonban 24 voksolás jelölt hiányában elmaradt.
Elmondta, hogy 11 nemzetiségi önkormányzat feloszlatta magát, ebben az esetben nem az állam fizeti az időközi választást, hanem a helyi önkormányzat, azonban két településen már jelezték, hogy nincs pénzük az új választás lebonyolítására.
Azzal kapcsolatban, hogy egy törvénymódosítás miatt megszűnnének a nemzetiségi szavazókörök, kifejtette: ez problémát jelentene a választás lebonyolításában, és már több jegyző is jelezte, hogy nem tudják felkészíteni az összes szavazatszámláló bizottságot a nemzetségi szavazás lebonyolítására.
Az NVI elnöke felvetette, hogy maradjanak meg a kijelölt nemzetiségi szavazókörök, de azokban a nemzetiségi szavazók voksolhatnának a polgármesterekre és a helyi önkormányzati képviselőkre is. Így nem kellene két szavazókörbe is ellátogatniuk.
Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelölőszervezetek nyilvántartásba vételénél senki nem veszi figyelembe, ha egy szervezetnek nincs tagsága és nem működik a közgyűlése.
Patyi András ezzel kapcsolatban kifejtette: az NVB-nek sem joga, sem ereje, sem eszköze nincs arra, hogy egy szervezet működését vizsgálja a nyilvántartásba vételre rendelkezésre álló négy napban, a törvényességi felügyeletet a szervezetek felett az ügyészség és a bíróság lája el.
A magyarországi nemzetiségek bizottsága 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az NVI és az NVB elnökének a tavalyi nemzetiségi választásról szóló tájékoztatóját.
(MTI)