Mint arról hírportálunk beszámolt, a múlt héten Ágoston Tibor és Kőszeghy Csanád Ábel, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselői rendkívüli sajtótájékoztató keretében ismertették, hogy Debrecenben az „olaszliszkai lincseléshez hasonló” bűncselekmény történt. Az ügy felderítésével kapcsolatban a sajtó és a rendőrség segítségét kérték.

Ágoston Tibor közölte, a napokban eljutott hozzá egy információ, amely szerint a Derék utcán, a szervizúton egy hölgy elsodort autójával egy hét év körüli, cigány származású fiút, akinek kisebb sérülései keletkeztek, ám a gyermek 8-10 fős családja az utcára vonult, és súlyosan bántalmazták a hölgyet. A képviselő hozzátette: “informátorom szerint azért nem történt komolyabb baja a hölgynek, mert a rendőrség éppen a közelben tartózkodott, majd nagy erőkkel vonultak a helyszínre”.

A rendőrség tagadja, hogy oka lett volna intézkedni

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló adatok szerint december 2-án, 16 óra 40 perc körül a Derék utcán, a belső szervizúton közlekedett egy személygépkocsi a Kishegyesi út felől a Vincellér utca irányába. A Derék utca 14. szám előtt egy kisfiút a személygépkocsi elsodort. A gyermek könnyű sérülést szenvedett, a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték.Az intézkedő rendőrök a helyszínen adatgyűjtést és tanúkutatást végeztek, majd a baleset részeseit is meghallgatták, melynek során rendőri intézkedésre okot adó körülmény, információ nem merült fel. A körülményeket a rendőrség vizsgálja – áll a közleményben.

A balesetben szereplő hölgy levelet írt a jobbikos képviselőnek

“Tisztelt Ágoston Tibor Képviselő Úr!
Én vagyok az a debreceni hölgy, aki kedden délután a Derék utcai szervizúton elsodort egy cigány kisfiút. Olvastam a cikket az esettel kapcsolatosan, szeretném megerősíteni, illetve kiegészíteni a leírtakat.”

Nem történt komoly sérülés

“Kedd délután sajnálatos módon, önhibámon kívül történt a baleset” – folytatódik olvasónk levele. – “Sötét volt, esett az eső, a megengedett sebességgel közlekedtem. Arra lettem figyelmes, hogy a kocsik takarásából (sajnos ezen az útszakaszon sűrűn, szorosan álltak egymás mellett az autók) kiszalad 2 cigány fiú. Azonnal fékeztem is, majd hirtelen egy másik kisfiú is utánuk szaladt, akit sajnálatos módon elsodortam. A fiúk az út bal oldaláról érkeztek, átlósan akartak átszaladni, a kocsi jobb oldalával sodortam el a gyereket. Nem történt komoly ütközés. Mint később kiderült, a gyermek nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de az autómnak is csak a lámpaburája sérült meg.”

Az olaszliszkai esethez hasonló körülmények

“A kocsiban édesanyámmal és a kishúgommal utaztunk. Azonnal kiszálltunk a gyerek segítségére sietni. A mentőt azonnal tárcsáztam, majd édesanyámmal próbáltuk követni a vonal túlsó oldalán lévő mentős utasításait. Lefektettük a gyermeket, ahogy a mentős kérte, de testvérei, akikkel átszaladt, ide-oda szaladgáltak vele, hangosan üvöltve. Mindez néhány perc alatt történt, mire megjelentek a rokonok is, körülbelül tízen. Egymás után érkeztek, ordítva, üvöltözve, káromkodva, trágár kifejezéseket használva. Támadásszerűen közeledtek, az egyik rokon erősen arcon is ütötte édesanyámat. Szerencsére segítségünkre sietett 2 férfi, akik maguk mellé állítottak, mert ők is látták, hogy nagyon kiéleződött a helyzet. Nem az volt az első kérdésük, hogy hogy van a kisfiú, hanem hogy ki volt, megölöm. Nem akarom részletezni azon jelzőket, amelyekkel illettek minket.”

“Meg fogsz dögleni! Megöllek!”

“Közben megérkezett a mentő, azonnal el is látták a kisfiút, aki végig magánál volt, csak a nagy ordibálás és üvöltözés miatt nagyon megijedt és sírt. Közben megjelent a kisfiú édesanyja, aki mindegyik rokonnál erőszakosabban próbált fellépni, de szerencsére ekkorra megjelentek a rendőrök, akik lefogták a nőt, minket pedig elkülönítettek tőlük. Be kellett szállnunk a kocsiba, és azt el sem hagyhattuk, a támadóink pedig mindvégig azt ordították, hogy ‘meg fogsz dögleni, megöllek’. Ha a rendőrök később érkeznek, ez az eset is, mint ahogy az olaszliszkai eset, tragédiával végződik. ”

Képünk illusztráció

“A helyszínelés sokáig eltartott, a rokonok közben visszajöttek a helyszínre kocsival, és fenyegető, szúrós tekintettel várták a végét. Ezt a rendőrök is észlelték, ezért a helyszínelés befejeztével, rendőri kísérettel hagytuk el a helyszínt. (…) Édesanyám nem tett feljelentést, mivel fél a későbbi következményektől, hiszen mindenki tudja, milyen ez a társadalmi réteg, és azt, hogy mire képes. Jobb tőlük távol maradni.

Mindazt még tudni kell, hogy a gyermek 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, emiatt remélem, nem fognak bosszút állni, mint ahogyan azt hangoztatták.”

Költői kérdések

A történtekkel kapcsolatban szerkesztőségünk tagjaiban az alábbi kérdések fogalmazódtak meg (bár nincs olyan illúziónk, hogy érdemi válaszokat is fogunk rájuk kapni):

– A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint az a cselekmény, amikor is a nyílt utcán egy férfi erősen arcul üt egy nőt, ad-e okot rendőri intézkedésre, avagy nem?

– A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint az a körülmény, amikor is egy baleset résztvevőjét egy 8-10 fős horda válogatott szidalmakkal illeti, bosszúval, megöléssel fenyegeti, ad-e okot rendőri intézkedésre, avagy sem?

– A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint van-e jelentősége annak, hogy a fenti történet szereplői közül kik cigányok, és kik nem?

szebbjovo.hu