A 2013-as év az online pénztárgépekre való átállás (átverés) éve Magyarországon. Rohamléptekkel szűk egy év alatt akarják átállítani a gazdasági élet szereplőit az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek használatára. Más országoknál ahol ez a rendszer bevezetésre került kb. 3 év állt a vállalkozások rendelkezésére. A helyzet átgondolatlanságát jól jelzi, hogy a kormány által előirányzott határidőket már több ízben kellett módosítani, de még most is határidő módosításért kiállt a helyzet.

Részletezem, hogy miért:

Az elsődleges és legnagyobb hiba az volt, hogy olyan pénztárgépekre kellett leadni az előrendeléseket és befizetni az előlegeket, amelyek még nem is voltak legyártva, csupán prototípus szinten. Tehát a gyártók-forgalmazók csak egy majdan elkészülő termékre adtak ígérvényt. Egyetlen gyártó vagy forgalmazó sem rendelkezett megfelelő mennyiségű készlettel a nyáron, s a mai nap is csak néhány típusú gépet tudnak forgalomba helyezni a viszonteladók. (Pl. EURO-Flexy, MICRA, NOVATEK)

2013. november 28.-ig az NGM bevallása szerint mintegy ezer darab pénztárgép lett bekötve a NAV rendszerébe. A matematika szabályai szerint, akkor az utolsó hónapra 199.000 darab pénztárgépet kell csak bekötni a kiskassza használatára kötelezett KKV szektornak, hiszen 200.000 NAV kód lett kiadva nekik. Persze ha lenne ennyi pénztárgép! De, nincs!
A PC-alapú kasszákat üzemeltető vállalatokra (multikra, gyógyszertárakra, benzinkutakra) más nehézségek hárulnak. Ez a nagyvállalati szektor is a december 31-i határidővel küzd.

A (kiskasszás) Samsung pénztárgépek egy külön fejezetet érdemelnek.
Az állam által pénzügyileg is támogatott Samsung NR-270-es készülékre mintegy 80.000 vállalkozás fizette meg a 25.000 Ft+áfa előleget (foglalót), mivel ideiglenes forgalomba hozatali engedélye volt az Alt-cash Kft-nek. Csakhogy a hiánypótlásra visszadobott készüléket másodfokon elutasították. Az engedélyeztetésre beadott Samsung gépek közül csak az NR-300-as gép kapta meg a zöld jelzést, de ez is csak a november 25-i határidő utolsó óráiban kapta meg az érvényes forgalomba-hozatali engedélyt. Azt viszont tudni kell, hogy tudásban messze alatta van a többi Samsung típusnak. Ez a nyertes szerkezet csakis a kis forgalmú üzleteknek jelenthet megoldást.

A többi professzionálisabb gépnek még mindig nincs engedélye. A több tízezer szerződött ügyfélnek november 25.-ig kellett eldönteni, hogy bízik-e még a Samsungban vagy sem. Sokan már a határidő lejárta előtt átkötöttek egy másik géptípusra, nehogy büntetést kapjanak, kockáztatva azt is, hogy a Samsung gépre befizetett előlegüket nem kapják vissza. Az Alt-cash mentségére legyen mondva, hogy aki időben elküldte a Samsung forgalmazók felé a szerződés felmondására irányuló kérelmét, az jó eséllyel visszakapta a befizetett előlegét. Aki viszont nem lépett, az automatikusan kapott egy szerződésmódosítást a Samsungtól, hogy: „Ön rendelkezik érvényes online pénztárgép megrendeléssel”.

Mivel csak egyetlen gépe maradt talpon a Samsungnak nevezetesen az NR-300-as így az a furcsa helyzet állt elő, hogy mindenkinek erre a gépre írták át a szerződését, függetlenül attól az aprócska ténytől eltekintve, hogy ez számára nem megfelelő tudású gép. Persze ezt az ügyfelek csak akkor fogják fel, amikor már kifizették és üzembe helyezték a gépeiket. Ekkor azonban már nincs visszaút, vagy küzd a lassabb és körülményesebb géppel, vagy beruház újból 170.000 Ft-ot és vesz egy pörgősebb engedélyes gépet. Ennyit a Samsungokról!

Visszatérve a globális problémára, december 18-án még mindig a hitegetés megy a gyártók részéről, hogy majd érkezik a gép. Csakhogy az évből már néhány munkanap van hátra, s a fizikai feltételek sem adottak ahhoz, hogy üzembe lehessen helyezni a várakozó ügyfelek gépeit, merthogy a viszonteladók ádáz küzdelmük ellenére sem kapják a megrendelt pénztárgépeket. Az ügyfelek meg joggal bosszankodnak, hogy ők mindent megtettek az átállás érdekében és önhibájukon kívül válnak potenciális szabályszegőkké. Az állam köti magát a december 31-i átálláshoz.

A vállalkozók másik nagy szívfájdalma, hogy az amúgy is csillagászati áron értékesített online pénztárgépekre igényelhető állami támogatást csak arra a gépre tudják igényelni, amit december 31-ig beköttetik a NAV-hoz. Tehát azon néhány ezer vállalkozás kivételével, akik szerencsésebbek voltak társaiknál mindenki elesik az 50.000 Ft támogatástól! Na, ekkor fog kitörni a „parasztlázadás”! A büntetési fenyegetésekről pedig még szót sem ejtettünk! Ez is megérne egy misét! A fenyegetés úgy szólt, hogy aki nem rendelkezik 2014. január elsején online pénztárgéppel, az szigorú büntetésre számíthat. Az egyéni vállalkozókat 500 ezer forint, a cégeket pedig egymillió forint birsággal sújthatja a NAV az ellenőrzés során.

Egyetlen megoldással lehetne ezt a pattanásig feszült helyzetet valamelyest csillapítani, ha a kormányzat egy újabb tartható határidő (pl. 2014. március 31.) módosítással megnyugtatná a vétlen vállalkozókat. Ez viszont a sokadik módosítás lenne a kabinet részéről és komoly presztízsveszteséget jelentene számára. Csupán azt kellene józanul mérlegelni, hogy ezzel az erőltetett menettel még a Fidesz közeli vállalkozókat is sikerült magára haragítani a kormánynak. A választások közeledtével nem biztos, hogy jól jön ez a feldühödött 200 ezres középosztálybeli ellenség, a családtagjaikról nem is beszélve.

Csak az összehasonlítás kedvéért egy kis árbemutatóval szeretném prezentálni a vállalkozók veszteségeit. A hagyományos pénztárgépek piacán már 70-90 ezer forintért lehetett egy nagyteljesítményű gépet vásárolni a hivatalos márkakereskedőknél polcról. (Amit most dobhat a kukába.) Ma a legolcsóbb pénztárgép 140-150 ezer forint körül mozog, és ráadásul nincs is belőle készlet. Ez a fejlesztés, ami bekerült az online pénztárgépekbe, minimális többletköltséggel jár a gyártási folyamatban, ehhez képest a duplájába kerülnek az eszközök. Miért?

A ráadás pedig az, hogy a mobil adatkapcsolatért is 2.300 Ft+áfát kell fizetni a pénztárgépet üzemeltetőnek havonként, pedig ő igazán nem kért ilyen szolgáltatást. Az állam részéről az lett volna a minimum, ha már a gazdaság fehérítésén fáradozik és ilyen tekintélyes összeggel terheli meg az amúgy is kivéreztetett agyon adóztatott réteget, hogy a mobilkommunikációs díjat nem a vállalkozókkal fizetteti meg.

Visszatérve az alapkérdésre: ki fogja a felháborodott és kiszolgáltatott ügyfelek vádaskodásait és perlekedéseit első kézből kapni? A viszonteladók, akik ténylegesen értékesítik és üzembe helyezik a pénztárgépeket. A gyártók és a magyarországi forgalmazók nem találkoznak a vevőkkel közvetlenül, sőt a telefont is alig veszik fel.

Ez az igazi „kész átverés show” állami segédlettel.

Kovács Sándor
szebbjovo.hu