Az EBRD londoni székhelyén ismertetett átfogó előrejelzés szerint a bank közgazdászai azzal számolnak, hogy az orosz gazdasági és adminisztratív ellenlépések 2016-ban 0,3-0,7 százalékponttal lassíthatják a török hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét, abban az esetben, ha e szankciók a jövő év egészében érvényben maradnak, és ha az orosz fél teljes mértékben érvényesíti az általa bejelentett megtorló intézkedéseket.

Az EBRD szerint a legnagyobb csapás a török turisztikai szektort érné, tekintettel arra, hogy tavaly a török üdülőközpontokba érkező külföldi turisták 12,2 százaléka orosz volt, és ők hozzávetőleg 3 milliárd dollárt költöttek; ez önmagában a török GDP-érték 0,3-0,4 százaléka. Törökország a külföldre utazó orosz turisták első számú célországa volt eddig.

Az orosz szankciók között szerepel a Törökországba irányuló charterjáratok felfüggesztése, és az orosz kormány a hazai utazási irodákat is eltanácsolta a törökországi szervezett utazások értékesítésétől.

Az EBRD szerint a turisztikai kapcsolatok befagyasztásának hatása Oroszországban elsősorban az inflációs nyomás erősödésének formájában jelentkezhet. A szankciók nyomán ugyanis élénkülhet a hazai turizmus, ám az orosz turisztikai szektor szűkös kapacitásai miatt ez jelentős áremelkedésekhez vezethet. Az EBRD közgazdászainak becslése szerint az oroszországi turisztikai szolgáltatások a következő egy évben akár 25 százalékkal is drágulhatnak, és ez 0,5 százalékponttal emelheti az orosz inflációt 2016-ban.

A bank szerint a jövő évre szóló jelenlegi orosz inflációs előrejelzésekhez képest további 0,1-0,2 százalékponttal növelheti a tényleges inflációs ütemet a török élelmiszerekre kirótt importtilalom. Törökország az orosz zöldség- és gyümölcsimport második legnagyobb beszerzési piaca, a két termékcsoport teljes orosz importján belül 20,3, illetve 15,1 százalékos részesedéssel.

Az EBRD előzetes számításai szerint az importtilalom e két termékfajta esetében is átlagosan 25 százalék körüli drágulást hozhat, mindez azonban mérsékelt hatást gyakorolna az orosz gazdaság teljesítményére.

A bank londoni közgazdászai szerint az orosz gazdaság azt már komolyabban megszenvedné, ha a szankciók kiterjednének a Törökországba irányuló orosz energiahordozó-exportra is, bár az EBRD szerint ez rendkívül valószínűtlen. Törökország – az orosz földgázexport második legnagyobb piaca – tavaly 8,3 milliárd dollár értékben vásárolt orosz gázt, ami az orosz GDP-érték 0,6 százalékának felelt meg, és a Gazprom orosz földgázipari csoport bevételeinek 18,8 százalékát adta – áll az EBRD hétfői elemzésében.

Más nagy londoni házak kisebb károkkal számolnak a török gazdaságban.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics becslése szerint az orosz szankciók a legrosszabb esetben is legfeljebb 4-4,5 milliárd dollárnyi veszteséget okozhatnak a török gazdaságnak jövőre; ez a becsült éves török GDP-érték 0,5 százaléka lenne. Ez ugyan nem elhanyagolható kár, de nem is lenne sorsfordító veszteség Törökország szempontjából, mivel a török gazdaság kilátásai ritkán függnek Oroszországtól – fogalmaztak a Capital Economics elemzői.

A ház szerint ráadásul a török gazdaság egészének veszteségeit jelentős részben ellentételezi az a 3 milliárd eurós támogatás, amelyet az Európai Unió ígért meg a migránsválság kezelésére, és Törökországnak ennél is még sokkal nagyobb haszna származhat abból, ha a török EU-csatlakozásról szóló tárgyalási folyamat tervezett újrakezdése érdemi reformokat eredményez a török gazdaságban.