Fico: Tanuljunk meg szlovákul, tiszteljük az államalkotó nemzetet!

A Szlovák Nemzeti Felkelés 65. évfordulóját ünnepelték Besztercebányán. Az esős idő ellenére sokan részt vettek a rendezvényen, beleértve Szlovákia három legfőbb közjogi méltóságát is. A megemlékezők a felkelést az egyik legfontosabb eseményként értékelték Szlovákia újkori történetében. Ivan Gašparovič szerint a felkelés a jellem igazi próbája volt, melyet a szlovákok és a szlovák nép is kiállt. Az államfő szerint “példátlan szolidaritás” jellemezte azt az időszakot.

Pavol Paška Tiso szlovák államát bírálta. “A szlovák állam nem volt jó állam, a fasizmust nem akartuk és a felkelésbe a szlovákok nem kényszerből, hanem meggyőződésből kapcsolódtak be” – véli a házelnök.

Lecseréli szlovák rendszámát Bayer Zsolt

Az ismert jobboldali publicista, Bayer Zsolt cége Szlovákiában van bejegyezve, autójának is szlovák rendszáma van. Bayer most rádöbbent, hogy a szomszédos ország vezetői magyarellenesek, ezért úgy döntött, inkább hazahozza cégeit. Ha így tesz, eggyel kevesebb magyar állampolgár lesz, aki adójával a szlovák államkasszát gazdagítja, milliárdos bevételkiesést okozva ezzel Magyarországnak.

„Elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények” – indokolta írásában Bayer Zsolt, hogy a cége után fizetett adóival miért a szomszédos szlovák államot gazdagítja, s miért nem a magyart. Most azonban – ahogy azt a Magyar Hírlapban olvasói értésére adta – „visszahozza” cégét Magyarországra, és erre biztatja a többi, szlovákiai céggel rendelkező honfitársát is.

Ideje szembenézni a magyargyűlöletből élő mítoszokkal – Fico, Slota és Mečiar urak tájékoztatására

Több, mint ezeregyszáz éve megérkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok. Hét törzsről szól a krónika, de valójában lehetett az akár húsz is. A szláv törzsek egy orrhosszal előztek meg minket a térségben. Az itt élő gyér lakosság között voltak szlávok, germánok, rómaiak, főként a rokonaink, az avarok. Az idők folyamán betelepülőkkel és az itt talált néptöredékekből összeállt a magyar nemzet.

A szlovák történelem is hasonlóan alakult. Ezeregyszáz év alatt, a Kárpát-medencébe betódult cseh, morva, lengyel, szlovén, horvát (tót), szorb, pszeudohuszita, német, ruszin, ukrán nép lassan nemzetté vált, irodalmi nyelvet teremtett magának. Mindez a “rettenetes magyar elnyomás alatt” történt a kormány orra előtt.

Nemzetközi bíróság elé a nyelvtörvénnyel!

(Mihályi Molnár László jegyzete) Már hetek óta fenyeget, riogat, figyelmeztet a nyelvtörvény réme. Van, aki megfogadta, hogy nem tartja be, mások meg azon keseregnek, hogy most akkor mi lesz, hogyan fogunk itt mi magyarok egymás közt érintkezni. A sírfeliratokat is le kell vakarni, mert ezek a honatyák ennyire meghibbantak?

Egyesek olyan elképesztő agyalágyultságon törték a fejüket, hogy a kiszabott büntetések terhét vállalja át a csőd szélén álló magyarországi költségvetés. Mintha annak kiszabását valamivel is kiérdemeltük volna!

Szívesen jöttek volna a csehszlovákok és a románok Budapestre 1956-ban

Idézet Balogh Gábor – Kádár és Trianon című írásából:

A környező államok vezetői általában nem bíztak Kádárban és körében – s általában véve örültek volna annak, ha 1919-hez hasonlóan ők is részt vehettek volna a magyarországi „rendcsinálásban”. 1956 őszén szorgosan ajánlkoztak is Moszkvának, de Hruscsov – a világháborús tapasztalatokból okulva – nagyon jól tudta, hogy a román vagy csehszlovák haderő megjenelése még a tapasztaltnál is elkeseredettebb ellenállást váltott volna ki, így udvariasan visszautasította Prága és Bukarest igyekezetét. Saját nemzetközi elszigeteltségével tisztában volt a szovjet szuronyok hátán hatalomra került budapesti vezetés is, így mindenáron igyekezett elnyerni a szomszédos országok bizalmát.

Morvai Krisztina: önrendelkezésre van szükség az élelmiszerek előállításánál

Önrendelkezés bevezetésére van szükség az élelmiszerek előállításánál Magyarországon – jelentette ki Morvai Krisztina, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Veszprém megyei Kamondnál, hozzátéve, ezért az EP-ben is harcolni fog. Minden népnek, közösségnek joga van ahhoz, hogy meghatározza, mit óhajt termeszteni, mit és hogyan kíván előállítani, illetve értékesíteni – mondta az EP-képviselő a község határában, a 8-as számú főútvonal melletti Dabrókai csárdában, az I. nemzeti gazdafórumot megelőző sajtótájékoztatón. Hozzátette: jelenleg ugyanis a mezőgazdaság “iparszerűen működő agrobiznisz”, amely a vidéket, a földet és az embert egyaránt kizsákmányolja. Az önrendelkezésre épülő mezőgazdaságban a kis- és családi gazdák lennének a meghatározóak az iparszerű termeléssel, a nagyüzemekkel szemben – mutatott rá.

Méltósággal a békéért – ne engedjenek semmilyen uszításnak a magyarok

Aggodalommal figyeli Magyarország és Szlovákia kapcsolatát a Generális Konvent. A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete elítéli a szlovákiai magyarságot érő diszkriminációs lépéseket, többek között a szeptemberben hatályba lépő szlovákiai nyelvtörvényt, amely véleményük szerint csorbítja a kisebbségi nyelvhasználatot és korlátozza Szlovákia nem szlovák anyanyelvű polgárainak a teljes élethez való jogát. Közleményükben azt írják: „Mindez kirívóan ellentétes az emberi méltósággal, az európai irányelvekkel és normákkal is.” Elítélik továbbá, hogy a Magyar Köztársaság elnökétől augusztus 21-én megtagadták a belépést a Szlovákiába és hogy mindezt az Európai Unió a két ország belügyének tekinti. Arra kérnek minden határon innen és túl élő magyart, ne engedjen semmilyen uszításnak.

Fogy a magyar a Vajdaságban is

1953 és 2008 között 49 609-ről 16 442-re csökkent a magyar általános iskolások száma a Vajdaságban. A magyar elemisták 20,32 század százaléka szerbül tanul. A középiskolásoknál ez az arány már 29 százalék. A felsőfokú képzésre iratkozott fiatalok között a magyarok részaránya csupán 5,76 század százalék, holott a magyarság részaránya 14,28 század százalékot tesz ki Vajdaság összlakosságán belül.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com