Jobbikos értesülések szerint Budapest VII. kerületében fideszes aktivisták a Jobbik nevében is gyűjtik a választópolgárok ajánlószelvényeit. A hír egy választópolgártól jött, aki felhívta a VII. kerületi Jobbik elnökét, Jónás Leventét, hogy megköszönje, hogy aktivisták elmentek a kopogtatócédulájáért. A Jobbik alapszervezeti vezetője határozottan állítja: nem voltak abban az időben aktivistái a szóban forgó helyszínen.

Kedves jobbikos barátaim!

Sok szeretettel köszöntelek Benneteket abból az alkalomból, hogy elkezditek a kopogtatócédulák gyűjtését az Európai Parlamenti választásra. Mint listavezetőtök nagyon szerencsésnek érzem magam. Tudom ugyanis, hogy hisztek a közös ügyünkben, pontosan tudjátok, milyen fontos Magyarországnak a Jobbik, a nemzeti erő előretörése és ez megsokszorozza majd a munkabírásotokat a nehéz, embert próbáló feladathoz – a kopogtatógyűjtéshez s persze a kampány többi tennivalójához.

Egyszer egy kedves barátom úgy fogalmazott, hogy „az életben csak az erős felindulásban elkövetett dolgoknak van értelmük”. Kicsit letompítva ezt úgy mondanám: nagyon fontos az erős belső meggyőződés, a hit, az igazi elkötelezettség és az ügy iránti odaadó szeretet, amikor az ember nekivág egy feladatnak. Tudom, hogy mindnyájan így állunk ehhez a kampányhoz, és ez nagyon-nagyon jó érzés. Komoly lépés-előnyünk, hogy nekünk nemcsak az eszünk, de a szívünk is a helyén van.

* Ismerősöm ajánlotta
* Másik honlap linkjére kattintva
* Internetes keresőből
* Internetes katalógusból
* A lap nyomtatott változata kapcsán
* Egyéb módon

Nincs a Földnek még oly drága szeglete,
Mint a délibábos Kárpát-medence
És hogyha az égen száz villám cikáz
E szép hazára Gárdista vigyáz

ezüstös gyöngy
lombon a harmat
kibontva szirmát
minden virág
nekem köszön
hova is mennék
ideköt minden
akármi jön
kivárom itt
vihar se mozdít
helyéből sziklát
semmilyen szél
nem vihet innen
nem űzhet el
se szó se fegyver
nem űzhet el

Ha elindulsz végre, mindig csak keletre tarts, sohasem nyugatnak
S ne félj, hogyha estére kóbor kutyák a sarkadban ugatnak
Nincs oly erő, mely útjába állhatna már hótiszta szavaknak
S nem engedi, hogy kezet nyújtson, ha kell magyar a magyarnak

Arra indulj, hol az “igen” csak igent jelent, és hihetsz az embernek
Súlya igazán az adott szónak van, és nincs helye “lehet”-nek
Arra indulj, hol a zászlót még tisztelik, és hogy a haza mit jelent
Nem kellett tanulni soha, csak tudják és érzik a szívükben itt bent.

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok állása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
Esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vesz magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
A kő marad.